Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története a 18. században
42 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) kormányzatban is érvényesíteni kívánta a világi egyháztagokból választott presbitériumok megalakulásának szorgalmazásával. Az 1646-ban összehívott szatmárnémeti „nemzeti zsinat” a Tolnai Dali János által terjesztett gondolatok terjedésének kívánt gátat szabni.’7 A zsinat végzéseit rendszerező és kiegészítő „Geleji kánonok” XCIX. pontja nem tartja időszerűnek, illetve a magyarországi „polgári rendben” lehetségesnek a presbitériumok felállítását, bár azok hasznosságát nem vitatja. A lelkipásztoroknak ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőséget, hogy egyházfegyelmi és peres ügyek elintézésére néhány „értelmes és becsületes” polgárt maguk mellé vegyenek, pusztán alkalmi jelleggel.17 18 A szatmárnémeti zsinat és később saját fia, II. Rákóczi György ellenében Lórántffy Zsuzsanna pártfogásába vette Tolnai Dali Jánost, a puritánus mozgalmat és a presbitérium felállításának ügyét is. A puritán mozgalom másik élenjáró képviselője, Medgyesi Pál irodalmi tevékenység megindításával igyekezett a presbitériumok ügye mellé állítani a közvéleményt.19 Előbb 1650-ben Bártfán, majd 1653-ban rövidítve Sárospatakon nyomtatott ki egy presbitériumok felállítása mellett szóló művet.20 Medgyesi úgy vélte, hogy a magyar nép egyéni és társadalmi erkölcsi romlását csak a presbitériumok felállításával lehet orvosolni.21 Medgyesi szerint az eklézsia presbitérium nélkül is egyház, „de hibás, félszeg, mint szintén az ember keze s lába nélkül.”22 A tiszántúli egyházkerületben a szatmárnémeti zsinat után mellékvágányra került a presbitériumok megalakítása. Debrecenben 1739-ből való a goi puritánizmus lelki élete és magyar hatásai. Debrecen, 1942.; Markai László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. Bp., 1952.; Pápai Szabó György: Tolnai Dali János szerepe a magyar puritánus mozgalomban. In: Studia Nova, 1995. 291-311. p.; Ágoston István: A magyarországi puritanizmus gyökerei. Bp., 1997.; Balogh Judit: Kérdések, hipotézisek, feladatok a XVII. századi magyar puritanizmus kutatása kapcsán. In: Fiatal egyháztörténészek Írásai. Szerk.: Fazekas Csaba. Miskolc, 1999. Továbbá, különösen az erdélyi eseményekkel kapcsolatban: Nagy Géza: A református egyház története, 1608-1715.1—II. Gödöllő-Máriabesnyő, 2008. (továbbiakban: Nagy, 2008.) 17 Bővebben: RÉVÉSZ Imre: A szatmárnémeti zsinat és az első magyar református ébredés. Bp., 1947. 18 Egyházi Kánonok, melyet részint a magyarországi, részint az erdélyi régi kánonokból egybegyűjtött és a kor kívánatához képest több másokkal is bővített és kissé jobb rendbe szedett Geleji Katona István az erdélyi igaz hitű egyházak püspöke, 1649. Ford.: Kiss Áron. Szatmárnémeti, 1875. 70. p. Online: http://palheidfogel.gportal.hu/ - 2014. április, (továbbiakban: Geleji Katona, 1875.) 19 Medgyesi Pál tevékenységével kapcsolatban (a kötet további tanulmányaival egyetemben): Szabadi István: Medgyesi Pál az egyházkormányzatról. In: Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról. Szerk.: Fazakas Gergely Tamás - Győri L. János. Debrecen, 2008. 20 Ezt a 20. század elején is aktuálisnak és hasznosnak tartották, ezért újra kiadták: Medgyesi PÁL: Rövid Tanítás a Presbitériumról avagy Egyházi Tanácsról, 1653. Sajtó alá rend.: Incze Gábor. Bp., 1934. (továbbiakban: Medgyesi, 1934.) 21 Nagy, 2008.1. 220. p. 22 Medgyesi, 1934.24. p.
