Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - RECENZIÓK - Zádorvölgyi Zita: A médiatörténet és az egyháztörténet metszéspontjai
Recenziók 131 zsidótörvény megszületése után, aminek hátterében az állt, hogy Horthy Miklós személyét nem kapcsolták össze az akkori rendszer ellenük diszk- rimináló intézkedéseivel. Turbucz Dávid megalapozottnak látja a fentiek alapján, hogy a két világháború közötti Magyarországon létezett az „átpolitizált vallás” jelensége, amelynek fő eleme a kormányzó köré szőtt vezérkultusz volt. A történelmi egyházak részvétele a kultuszépítésben azonban nem jelentette azt, hogy az egyes egyházak vagy az egyházi és politikai vezetés között nem alakultak ki konfliktusok. Sz. Nagy Gábor A Mindszenti/ József elleni sajtótámadások, 1945- 1946 című munkája a kötet záró tanulmánya (129-143. p.), amelyben a szerző „a Mindszenty elleni baloldali fellépés első állomását” mutatja be részletesen az 1945 októbere (Mindszenty érseki kinevezése) és 1946 márciusa (a Baloldali Front megalakulása) közötti időszakban. Sz. Nagy Gábor elsőként kitér a katolikus egyház 1945 utáni helyzetére, mielőtt a Mindszenty elleni sajtótámadások elemzésébe kezd, és lépésről lépésre bemutatja, hogyan vált 1946 februáijára Mindszenty azzá az alakká, „aki minden rosszat megtestesített, aki ellen a kommunistáknak harcolniuk kellett”. (142. p.) Az 1945. novemberi választások közeledtével Mindszenty által kiadott pásztorlevelet „reakciós támadásnak” tekintette a baloldal (Szabad Nép- és Szabadság-cikkek), de a Független Kisgazdapárt sem állt ki az esztergomi érsek mellett. Mindszenty 1945. decemberi levele Budin- szky László volt nyilas miniszter népbírósági tárgyalása kapcsán (amelyben a bíróságot arra kérte, vegyék figyelembe, hogy Budinszky „többször is kiállt az üldözöttek mellett”) ugyancsak lehetőséget szolgáltatott ellenfeleinek, hogy támadást indítsanak ellene a Szabad Nép hasábjain. 1945. szilveszteri rádióbeszéde, amelyben az eltelt év nehézségeiről szólt, majd az 1946 januárjában Ries István igazságügy-miniszterhez a népbírósági ítéletek felfüggesztése érdekében írt levele és január 20-án a budapesti domonkos templomban elmondott beszéde miatt pedig az „antidemokratikus” jelzőt használták. (138-139. p.) Az MKP és Mindszenty közötti küzdelmet tovább fokozta a köztársaság kikiáltása, a Szabad Nép közvetítette, hogy a moszkvai rádió és sajtó is figyelemmel követte Mindszenty nyilvános szereplését. Mindszenty február 10-i beszéde az Örökimádás templomában és az azután zajlott tüntetés volt az MKP számára az „utolsó csepp”. (140. p.) Az 1946 februárja utáni időszakban a baloldali támadások „már nemcsak Mindszenty, hanem az egész egyház ellen irányultak,” a folyamat következő állomásai az egyházi iskolák államosítása, a hitoktatás fakultatívvá tétele és maga a Mindszenty-per voltak. (ismZádorvölgyi Zita)
