Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Annamária: Az erdélyi fejedelmek szerepe a kassai és az eperjesi református gyülekezetek alapításánál
Az erdélyi fejedelmek szerepe a kassai és az eperjesi református gyülekezetek alapításánál D lutheránus és kálvinista hívek közt, ami természetesen nagyban jellemezte a város egyházi életének fejlődését és a református egyház kialakulását a városban. Kassán a svájci reformáció tanai nagyon gyorsan kezdtek terjedni. Egyik fő oka ennek a magyar polgárság volt, mely pont a magyar prédikátoroknak köszönhetően ismerkedett meg az új, kálvini eszmékkel. Ugyanis több magyar prédikátor előtte olyan országrészben tevékenykedett, ahol a svájci reformáció akadály nélkül terjedhetett. Az első személy, aki kimutathatóan a református tanok szerint prédikált Kassán, Szentkirályi Antal magyar pap volt 1555-ben. Az öt város szövetségének vezetősége szinte azonnal felhívta Kassa magisztrátusának figyelmét a magyar prédikátor viselkedésének elfogadhatatlanságára, és felszólították a város elhagyására.? Két évvel később Szegedi Gergely, a református hit akkor már ismert terjesztője működött Kassán.7 8 9 A város evangélikus vezetésén kívül Radasín Mihály sárosi esperes és Stöckel Lénárt bártfai rektor is fellépett, aki Szegedit „kacérnak” nevezte. Szegedi hamarosan elhagyta a várost és a magyar kálvinizmus központjában, Debrecenben folytatta tevékenységét. Kassa város vezetése viszont nem tudta sokáig visszatartani újabb kálvini szellemben prédikáló egyházi személy működését. 1560-ban Huszár Gál kis ideig prédikált Kassán.? Rövid működése idején az egri püspök, Verancsics Antal'elfogatta és börtönbe záratta, viszont a város lakossága császári csapatok segítségével kiszabadította, később szintén Debrecenben talált menedéket.10 A következő református prédikátor 1567-ben Gyarmathy Bíró Mátyás volt, aki nagyon energikusan fellépett a templomi képek ellen. A felső-magyarországi kapitány tiltakozása után viszont neki is távoznia kellett Kassáról.11 Az evangélikus városvezetés növekvő ellenszenve miatt a kálvinisták kénytelenek voltak a hitüket csak titokban megvallani (praktizálni), amit a történetírás titkos, illetve kripto-kálvinizmusnak nevez. Itt viszont azt a tényt is rögzíteni kell, hogy a kripto-kálvinista váddal sokszor a mérsékelt lutheranizmus híveit is vádolták, holott ők csak Melanchton Fülöp komp7 BODNÁROVÁ, Miloslava: Reformácia vo vychodoslovenskych mestách v 16. storocí. In: Reformácia na vychodnom Slovensku v 16.-18. storocí. Ed.: Ulicny, Ferdinand. Presov, 1998. 27-28. p. 8 Szegedi Gergely, mint az 1569-ben megjelent protestáns énekeskönyv szerzője ismert. Szegeden született, Wittenbergben tanult, 1557-ben Debrecenben tanár, majd később Tokajban és Egerben prédikátor. Pallas Nagy' Lexikona. 15. köt. Bp., 1897. 506. p. 9 Huszár Gál (1512 körül - 1575, Pápa) életéről kevés adatunk van. 1554-ben említik először, amikor Oláh Miklós esztergomi érsek üldözése elől menekülve, Magyaróváron kapott papi állást. Ebben az időben ismerkedett meg Hoffhalter Rafaellé bécsi nyomdásszal, akitől elsajátította a könyvny’omtatás mesterségét. Magyaróváron köny'vny'omdát rendezett be, több református írást kiadott, például Mélius Juhász Péter első könyvét. Később Komáromban, Nagyszombatban, Komjátiban működött. Magyar nyelvre fordította a Heidelbergi kátét, kisebb gyerekeknek is írt kátét, melyet 1630-ban a pápai református zsinat tankönyvnek ismert el. Legnagyobb teijedelmű munkája A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok 1574-ben jelent meg. ZovÁNYI, 1977. 271. p. 10 ZOVÁNYI, 1977. 271. p. " DIENES, 2011. 45-46. p.
