Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - RECENZIÓK - Csermelyi József: Források a magyar görögkatolikusok történetéhez 1.

Források a magyar görögkatolikusok történetéhez, 1. 1778— 1905. Közreadják: Véghseő Tamás - Katkó Márton Áron. Nyíregyháza, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 2014. (Collectanea Athanasiana, II/4/1.) 605 old.

Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez. Az egri egyházmegye területén szolgáló görögkatolikus papok 1741. évi javadalom összeírása. Közreadják: Véghseő Tamás — Terdik Szilveszter - Simon Katalin.

Nyíregyháza, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 2014. (Collectanea Athanasiana, II/5.) 573 old.

A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola „Görögkatolikus Örökség” kutatócsoportja az elmúlt hat évben jelentősen kivette a részét a megélénkülő magyarországi egyháztörténeti kutatásokból. OTKA-projektjük célja görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források közreadása és feldolgozása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, valamint digitalizált adatbázisok készítése. Ennek keretében hozták létre honlapjukat (www.byzantinohungarica.hu), azon belül a Hodinka Antalról elnevezett digitális könyvtárat, és digitalizálták többek között a munkácsi, a hajdúdorogi, az eperjesi és a nagyváradi görögkatolikus püspökségek régi névtárait. Szintén a kutatócsoport munkája az immár 13 kötetes Collectanea Athanasiana kiadványsorozat, amelynek második, forráskiadványokkal foglalkozó sorozatában jelent meg a fent nevezett két kötet.

Az első munka egy többkötetes gyűjtemény első kötete, amelyben Véghseő Tamás kutatócsoport-vezető és Katkó Márton Áron hazai és külföldi levéltárakból és könyvtárakból gyűjtött tekintélyes forrásbázist ad közre, hogy megismerjük a magyar görögkatolikusok 19. századi és 20. század eleji viszontagságos történetét. A közölt forrásanyag nagyon vegyes, többek között könyvajánlást (4. sz. irat), prédikációt (3. sz.), újságcikkeket (pl.: 16, 18-22, 69,129-130,146-148,175. sz.), statisztikai forrásokat (237a, 243-244. sz.), országgyűlési jegyzőkönyvrészleteket is tartalmaz a

hagyományos szálas iratokon kívül. Mivel a szerkesztők törekvése az volt, hogy a görögkatolikus mozgalom történetéhez minden jelentős hivatalos dokumentumot összegyűjtsenek, ezért szép számban kerültek közlésre már kiadott, de esetleg nehezen hozzáférhető iratok is. Ezeket azonban, néhány kivételtől eltekintve, mindig összevetették az eredeti iratokkal, eltérések esetén pedig ellátták kritikai megjegyzésekkel (pl.: 27-28. sz.). A szövegközlés módja a betűhűség volt, a szövegvariánsokat lábjegyzetben közölték, az idegen nyelvű források elé pedig rövid regesztákat illesztettek. Bár a magyar görögkatolikusok mozgalma a magyar nyelv használatáért és az önálló egyházszervezetért az 1840-es évek országgyűléseivel vette kezdetét, a kiadók 1778-ban vették fel a fonalat, és beillesztettek néhány korábbi iratot (1-9. sz.), amelyek hűen illusztrálták a magyar nyelv használatát és a hívek igényét ennek kiterjesztésére.

Az előszót Véghseő Tamás vázlatos összefoglalója követi a mozgalom 1905-ig terjedő történetéről. A szerző nem tartotta feladatának a részletes