Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Csorba Dávid: Egy ismeretlen kötet Apafi II. Mihály könyvtárából

Egy ismeretlen kötet Apafi II. Mihály könyvtárából

123

Otrokocsi Fóris Ferenc (1648-1718) kálvinista lelkész, egykori gályarab (1675-76) rekatolizációja után (1694) írt Examen Reformationis Lutheri (1696) című írása ellen született kálvinista apológiáról van szó.® Az Otrokócsi-mű méltán váltott ki nagy visszhangot, hiszen szerzője előbb megírta a Furor bestiae-1, mely változataiban, több nyelven (latin, holland, német) napvilágot látva tudósította a protestáns olvasókat a katolikus borzalmakról az apokalipszis nyilvánvaló jeleként.5 6 Majd a két felekezet kibékítésén munkálkodott műveivel, végül pedig rekatolizált, s cáfolatokat adott közre a protestánsok tévúton járásáról. A szerzői ajándékot rögzítő tulajdonosi bejegyzés a belső táblán olvasható: „Serenissimo Principi Michaeli Secundo Apafii ex dono Authoris Anglia extulit, et obtulit Viennae Afustriae] A[pafi]. Mfihály]. 1700.16 Juni St[ylo]. N[ovo].” A címlapon egy későbbi kolozsvári lelkész bejegyzése áll: „Sigismundi Pap Szathmári. Mp.” Ahogyan Otrokócsi is precízen megküldte írásait prominens személyeknek és felnevelő iskoláinak,? úgy' a körötte kialakult vitairodalomból ez a kiadvány is eljutott egy fontos kálvinista arisztokratához, a megválasztott, de ki nem nevezett erdélyi fejedelemhez. Apafi már 1696 óta Bécsben élt, s várta sorsa jobbra fordulását, egyre csökkenő intenzitással. Az ajándékozást követő évben (1701) mondott le a fejedelemségről, s kapott helyette egy' névleges hercegi címet; felesége is ekkor költözött fel hozzá Bécsbe, s készítettek 1702-ben egymás számára egy7 örökbevallást ingó s ingatlan javaikról, nem lévén életben maradt gyermekük.8 9

Ez a Woodroff-kötet végül Szathmári Pap Zsigmond (1703-1760) kezébe került, de mivel nem tartalmazza sem az „Ex Btheca Michaelis Apafi II” bejegyzést, sem az aukcióra utalást, talán másúton jutott hozzá új tulajdonosa. A neves erdélyi püspök tanulóéveit a kolozsvári Kollégiumban töltötte, s itt 1723 és 28 közt könyvtárosi tisztséget is viselte Elképzelhető, hogy amikor Apafi II. Mihály feleségének, Bethlen Katának a halálát (1725) követően elárverezték a főúri család könyveit, ezekből szerzett magának a könyvtáros. Szathmári Pap kiadta több kollégájának a kéziratban maradt beszédeit, így' Nádudvari Péternek, Pápai Páriz Ferenc apósának is a

5 ZovÁNYl Jenő: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (3. kiad.) (továbbiakban: ZovÁNYl, 1977.) 447. p.

6 Bujtás László Zsigmond: A pozsonyi vésztörvényszékró'l és a gályarabságról szóló, magyar szerzőktől származó szövegek sorsa 17-18. századi holland kiadványokban. In: Könyv és Könyvtár, 2003. 115-157. p.

7 Imre Mihály: A konverzió nyelve? A misztika nyelvhasználata Otrokocsi Fóris Ferenc Isten előtt járóknak tökélletessége című művében. In: Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban. Szerk.: Gábor Csilla - Köröndi Ágnes et al., Kolozsvár, 2013. 180-181. p.; Knapp Éva: Ismeretlen források Otrokocsi Foris Ferenc katolizálásának kérdéséhez. In: Magyar Könyvszemle, 2006. 201-217. p.

8 Jakab Elek: Az utolsó Apafi. Történelmi tanulmány. In: Századok, 1883. 9. sz. 3- 332. p.

9 ZovÁNYl, 1977. 577- P-