Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon 49 önfejűén uralkodott, politikailag a Svéd Birodalom helyzete gyengült, a csehek helyzetét nem támogatták, így Comenius Svédországhoz fűzött reményei veszendőbe mentek. Bár a királynő szívélyesebben fogadta őt, mint korábbi svéd pártfogói, Comenius pedagógiai munkákkal nem akarta magát tovább terhelni, így mielőbb távozni igyekezett a Svéd Birodalomból, mert megírandó nagy művére és cseh testvéreinek megsegítésére kívánt összpontosítani. így végül nem a comeniusi iskolatervezet valósult meg a Svéd Birodalomban, hanem egy korábbi, Krisztina királynő 1649-es uppsalai iskolareformja, amely főként a humanista eszme alapján készült el, bár észrevehető volt benne a természetszerű pedagógia néhány újítása is. Comenius pedig hat év után elkeseredetten tért vissza Elbingenből Lesznóba.35 Az, hogy a svédek végül elítélték a comeniusi újításokat, a fejlődés szempontjából előnytelen volt, viszont Comenius így is erősen befolyásolta mind a svéd, mind a finn iskolarendszer megújítását az idősebb Johannes Gezeliuson keresztül.az Gezeliusnak már korábban is voltak comeniusihoz hasonló nézetei, ami a korabeli újítások hasonlóságainak köszönhető, továbbá a pedagógiai újítások megjelenésükkel egymás fejlődését is indukálták. Idősebb Johannes Gezelius élete* 37 38 Idősebb Johannes Gezelius 1615. március 3-án született a gesalai kúriában, Romfertuna községben, Västmanlandban (Vásterásban). Édesapja Johannes Georgius Gezelius földműves volt. Paraszti származása ellenére hétévesen házitanítót kapott, azt a Boetius Mureniust, aki később a turkui gimnázium lektoraként működött. 1626-ban a västeräsi triviaalikouluba küldték. Ekkor már Johannes Rudbeckius püspöki megyéjében II. Gusztáv Adolf és kancellárja, Oxenstierna buzdítására megtörténtek az első lépések az oktatás megújítására, így a fiatal Gezelius már az új rendszerben tanulhatott. 1632-ben a szorgalmas és kiváló diákot érettnek nyilvánították az egyetemi tanulmányok megkezdésére, így az Uppsalai Egyetemen tanulhatott tovább. 1638- ban a Tartui Akadémiára küldték. Ebben az évben a filozófia mesterévé, majd 1641-ben a görög és keleti nyelvek professzorává avatták. 1643-ban a teológia doktora címet is megkapta. Tartui működése alatt a liivinmaai egyházi vezetőség értékelőjeként is működött, így megismerhette az észt és lett parasztok helyzetét.3? 1649-től tíz évig a dél-svédországi Stora-Skedviben volt vezető pap. 1660-ban Liivinmaa szuperintendense lett, de csak négy évig viselte ezt a címet, mert 1664-ben a turkui püspöki szék várta. Jól tudott finnül és a birodalom keleti területeinek helyzetéről is volt tapasztalata, s a tanulmányai alapján is megfelelő volt a turkui egyházmegye vezetésére. Az egyháztörvények szerkesztésében is voltak már akkorra tapasztalatai, és mindig az arany középút megtalálására törekedett. Az egyetem helyettes kancellárjaként a kiala35 KRATOCHVÍL, Milos V.: Comenius*élete. Bp., 1979.115-139. p. 37 Leinonen, 1998. 25-28. p. 38 Gezelius rövid élettörténetét ld.: Heininen, Simo: Turun piispat Pyhästä Henrikistä Mikko Juvaan. Keuruu, 2008. 87-91. p. 39 Leinonen, 1998.29-35. p-
