Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon 47 Sajnos a nagy északi háborúban, az 1700-as évek elején a turkui püspöki nyomdának is Stockholmba kellett menekülnie.2? A régi finn irodalom nagy része vallásos témájú szövegfordítás volt: maga a Biblia, annak kommentárjai, zsoltároskönyvek, prédikációk, kézikönyvek. Az első finn nyelven írott és nyomtatott könyv Mikael Agricola Ábécéskönyve (Abckiriá) volt 1543-ban. 1544-ben az Imádságoskönyv (Rucouskiria) jelent meg tőle, 1548-ban pedig az Újtestamentum (Se Wsi Testamenti). Ezek indították el a röviddel ezután bekövetkező „lavinát”, melyben kb. 3000 könyv készült el. Viszont az egyházvezetési iratok nyelve még az 1700-as évek végéig a latin vagy a svéd volt.3° 1602-ben IX. Károly király létrehozott egy bibliafordító bizottságot, szervezettebbé téve ezzel a fordítói-szerkesztői tevékenységet. Ebbe beletartozott az akkori turkui püspök, Ericus Erid Sorolainen, a turkui rektor, Marcus Henrici Helsingius és több különböző egyházi méltóság. Ez a bizottság hamar feloszlott, de a következő fordítócsoport munkája már hatékonyabb volt. Ez 1638-ban alakult meg, céljuk a hibák javítása és a hiányzó részek pótlása volt az eredeti szöveg alapján. Az Ótestamentum 1640-re, az egész Biblia 1642-re lett kész (Biblia, Se on Coco Pyhä Ramattu). Mind méreteiben, mind nyomdászati és nyelvészeti szempontból az addigi legjelentősebb munka volt, ez motiválta leginkább a finn nyelv fejlődését. Ám ez az 1642-es Biblia olyan nagy és nehezen mozgatható volt (és főként drága), hogy szükség volt egy újabb, ettől eltérőre. így Henricus Florinus megszerkesztette a Sotaraamattut (Hadi Biblia), amely Agricola bibliafordításaihoz állt közelebb.3' Az első egyházi énekeskönyvet az akkori turkui rektor, Jacobus Finno szerkesztette 1580 körül. Az európai gyakorlathoz hasonló módon itt is korábbi, világi dallamokra ültették át az egyházi szövegeket, és így énekelték a finn nyelvű zsoltárokat. A körülbelül 100 zsoltárnak a nagy részét a svéd énekeskönyvből fordították. A zsoltár- és énekköltészet következő fejlesztője Hemminki Maskulainen volt, aki 1610 és 1614 között jelentetett meg egy zsoltárkönyvet. Az 1600-as évek végére az egyre gyarapodó zsoltárkiadványok kapcsán meg kell említeni id. és ifj. Johannes Gezeliust is, akik 1701-ben megjelentették az ún. Új zsoltárkönyvet, melyben már kottákkal ellátott zsoltárokat is találunk (Uusi Suomenkielinen Wirsi-Kirjaj.32 A keresztyén tanok hirdetésének alapműfajához tartoznak a katekizmusok, amelyek rövid, lényegretörő munkák. Különböző finn nyelvű katekizmusok már Agricolánál is találhatók, de az első katekizmusnak nevezett művet Jacobus Finno adta ki 1583 körül. Az 1600-as években több katekizmus is megjelent, többek között Ericus Sorolainené és Johannes Gezeliusé (Yxi paras lasten tawara).^ * 33 Häkkinen, 1994.24. p. 3° Häkkinen, 1994.44. p. 3* Häkkinen, 1994. 86-87. p. 32 Häkkinen, 1994.89-91. p. 33 HÄKKINEN, 1994. 91-93. p.
