Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 3. szám - RECENZIÓK - Fazekas Csaba: Rónay László: Egyenes gerinccel. A magyar katolicizmus Trianontól a világválságig

122

Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015)

a szervezet rövidítését9), meg sem említve, hogy a szervezet egyik kezdeményezője és harcos védelmezője volt a numerus claususnak, holott az egyik általa idézett újságcikk alcímében is benne maradt a megjelölés.

E sok következetlenség, téves megfogalmazás talán azzal is összefügg, hogy a kötetnek semmilyen szakirodalmi bázisa nem került említésre. A szerző ilyet gyakorlatilag nem is használt, még csak tájékoztató jelleggel sem illesztett néhány bibliográfiai adatot a kötet végére (Könyvcímekre való utalások is csupán véletlenszerű jelleggel találhatók egy-egy szórványos lábjegyzetben, pl. 61., 136. p.). A szerző a Horthy-korszak katolikus egyháztörténetének első évtizedét kívánta monografikus igénnyel feldolgozni, de nem említett egyet sem a témára vonatkozó könyvtárnyi irodalomból, sem monográfiát, sem tanulmányt, sem forráskiadványt. Ha nem is a Horthy-korszak politikatörténetének ismeretét kívánjuk, konkrétan katolikus egyháztörténettel rengetegen foglalkoztak és foglalkoznak. Elég talán csak Gergely Jenő szerteágazó munkásságára utalni, aki több alkalommal, összefoglaló jelleggel dolgozta fel a témát, de említhetjük Csizmadia Andor vagy Balogh Margit nevét, a katolikus egyháztörténetírók közül Adriányi Gábort, László T. Lászlót és tényleg sokan másokat,10 a 20-21. század fordulóján számos fiatal egyháztörténészt is. Az egyes, Rónay László által érintett témákban is több önálló feldolgozás áll rendelkezésünkre a keresztényszocializmus kérdéskörétől a katolikus nagygyűléseken át a cserkészetig. A rengeteg forráskiadvány közül a püspöki kar tanácskozásainak jegyzőkönyvei több változatban, széles körben hozzáférhetők.11 A kötetben sokat idézett Prohászka Ottokárról is a szerző álláspontjához közel álló katolikus szerzők tanulmányait használhatta vagy legalább említhette volna Barlay Ö. Szabolcstól Mózessy Gergelyen át Orvos Leventéig, de valamiért ezt sem tette. A források használatának egyoldalúságát említettük. Akkor is a Nemzeti Újság lapszámai alapján közölt szövegeket, ha a hivatkozott beszédnek, publicisztikának bírjuk rendezettebb kiadását is.12 A pontatlanságok elkerülésében pedig akár a Magyar Katolikus Lexikon széles körben hozzáférhető kötetei is segíthettek volna.

9 A Nemzeti Újság 1923-ban tévesen jelentette meg a Szent István Társulat 19. századi elődszervezetének nevét, a szerző ezt is egy az egyben átvette. (94. p.) Helyesen: „Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat”-nak nevezték.

10 Tényleg csak egy-egy átfogó monográfia címe, a példa kedvéért: Adriányi, Gábor: Fünfzig Jahre ungarische Kirchengeschichte, 1895-1945. Mainz, 1974.; László, Leslie: Church and State in Hungary, 1919-1945. New York, 1973. (Magyar kiadása: László T. László: Egyház és állam Magyarországon, 1919-1945. Bp., 2005.); Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Bp., 1966.; Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon, 1919-1945. Bp., 1999. (2. jav. kiad.) Stb.

11 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. Szerk.: Beke Margit. Bp., 1992. (Dissertationes hungaricae ex historia Ecclesiae, XII-XIII.)

12 Megemlíthetjük a Schütz Antal által 1928-1929-ben 25 kötetben kiadott Prohászka Ottokár Összegyűjtött Munkái c. sorozat köteteit, vagy a már említett gyulai nagygyűlés jegyzőkönyvét: A Gyulán, Békésvármegye székhelyén 1924. évi augusztus 15., 16. és 17. napjain végbement III. Alföldi Katolikus Nagygyűlés Emlékkönyve. Szerk.: Apor Vilmos - Megyesy Ágoston. Gyulán, 1925. Stb.