Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon 43 A finn reformációnak az a különlegessége, hogy hamarabb kezdett el terjedni, mint ahogy az arról tanító könyveket kiadták, s mielőtt a Bibliát egészében finnre fordították volna, s a nép írni és olvasni tudó emberekből állt volna. Ebből fakadóan Agricola felismerte, hogy a papképzés is nagyon fontos, így szorgalmazta a turkui iskola fejlesztését. Indítványát, tervét a következő turkui püspök, Paulus Juusten is támogatta.11 1627-ben Rothoviust nevezték ki püspöknek, aki igen negatívan festette le Finnország helyzetét. Püspökségének ideje alatt az egyházfegyelem és a minden gyülekezetre kiterjedő tanítás volt az uralkodó. A nagy fegyelem betartása végett alkalmazta a szégyenpadot, a kalodát és a nyilvános megszégyenítést (ezek egyébként a világi igazságszolgáltatás eszközei voltak).12 * * A babona és varázslás a népi hit része volt. A reformáció után a papok több-kevesebb sikerrel igyekeztek kiirtani a boszorkánykodást és babonát. Ebből nőtt ki végül a boszorkányüldözés és a babona üldözése, amely a kor egyik meghatározó jelensége lett. A jogi ítéleteket ezekben a perekben a világi jogi vezetők végezték, de nyilvánvalóan az egyházi személyeknek is volt beleszólásuk. Sok boszorkánypert folytattak, de halálos ítéleteket nem hoztak olyan nagy számban, mint Európa más országaiban. Ekkortájt olyannyira általános jelenség volt a boszorkányüldözés, hogy még az idősebb Gezelius püspök is belekerült egy ilyen perbe. Ilyesféle perek még az 1800- as években is előfordultak.^ Az egyház intézménye és működése a 17. században Az 1600-as évek elejére az egyház intézményrendszere, a gyülekezetek működési rendszere kialakult, a különböző feladatokat ellátó körök és személyek feladatát tisztázták. Rothovius pontos utasításokat adott a templomok építésével, a szegénygondozással, a liturgiákkal, az ünnepekkel, a körutakkal és a meghallgatásokkal kapcsolatban.1! Igyekezett kiterjeszteni a nép művelését, próbálkozott az iskola- és oktatásrendszer megreformálásával, de Gezeliuséhoz hasonló elvei akkor még csak ritkán valósultak meg a gyakorlatban. Rothovius túl gyengének tartotta az őt követő Petraeust, Terserust pedig szinkretizmusa miatt elbocsátották püspöki hivatalából. Az erősebb reformációs lutheránus ág ellenére az idősebb Johannes Gezeliust válasz11 OM. 1.77-78. p. 12 Halila, Aimo: Suomen kansakoululaitoksen historia I. Kansanopetus ennen kansankoulua ja kansankoululaitoksen synty. Porvoo, 1949. 18. p.; JüVA, MlKKO: Varsinais-Suomen seurakuntaelämä puhdasoppisuuden hallitsemina vuosisatoina (1600-1808). In: Varsinais-Suomen Historia. VII/3-4. Turku, 1955.133. p. '3 HEIKKINEN, 1969. 87., 166-181. p.; HEIKKINEN, Antero: Perinneyhteisöstä kansalaisyhteiskuntaan. Koulutuksen historia Suomessa esihistorialliselta ajalta itseneisyyden aikaan. Helsinki, 1989. (továbbiakban: HEIKKINEN, 1989.) 64-65. p.; Nenonen, Marko - Kervinen, Timo: Synnin palkka kuolema. Suomalaiset noidat ja noitavainot 1500-1700-luvulla. Helsinki, 1994.10-12., 204-205., 231-232. p.; OM. 1. 80-81. p. “t HYÖTYNIEMI, J. E.: Suomen kansanopetuksen historia ennen nykyaikaista kansakoululaitosta. Helsinki, 1942. 24-30. p.; Vikman, K. O.: Suomenkansan lukutaidon synty ja kehitys Ruotsin vállán aikana. Helsinki, 1910. 42. p.
