Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté: Az erdélyi katolikus közösség gazdasági helyzetének változása az impériumváltás után, különös tekintettel az Erdélyi Katolikus Státus által kezelt vagyonrészekre
Az erdélyi katolikus közösség gazdasági helyzetének változása 83 tus kompetenciája pedig pusztán az erdélyi egyházmegyére terjedt ki.55 Pedig a vagyonkezelés jogát nemzetközi szerződések is biztosították,56 de miután Erdély román fennhatóság alá került, ezeknek a jogoknak az érvényesítése komoly akadályokba ütközött. A román szenátusban hangzott el Oanea véleménye, ő azt hangsúlyozta, hogy 1873-ban a Katolikus Státus egyszerűen csak rátette a kezét az akkori (magyar) állam vagyonának ezen részére, ezzel gyakorlatilag kimondta, hogy jogi értelemben ellopta azt.57 Az impériumváltás után a Státus arra hivatkozott, hogy a magyar állam nem tarthat igényt a vagyonra, mivel az adott terület már nem oda tartozik, ezért annak kezelése az ő feladatuk és jogosultságuk. Erre volt válasz az Oanea álláspontját tükröző román álláspont a korábban „eltulajdonított” állami jogok általuk történt visszavételéről és „átörökléséről”. 55 Csorba Ferenc: Az erdélyi katolikus autonómiáról. In: Budapesti Szemle, 1891. 337- 368. p. 56 Az erdélyi katholicizmus. 1925.333. p. 57 Az Erdélyi Katolikus Státus a Szenátus előtt. Gyárfás Elemér világi elnök beszéde és N. Jorga miniszterelnök válasza a Szenátus 1932. február 12-iki ülésén. Cluj- Kolozsvár. 1932. (Különlenyomat az „Erdélyi Tudósító” 5. számából.) 8. p. Online: Magyar Elektronikus Könyvtár, http://mek.0szk.hu/08500/08563 - 2015. február.
