Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Vaderna Gábor: Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja

28

Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015)

ISTVÁNTÓL a’ mi Fő Méltóságú mostani Esztergomi Érsekünk, ‘s ezen

ISTVÁNTÓL Genealógiai Táblája hiteles levelekből folyton foly.”7

Ily módon, ha családja nem is volt kellőképpen előkelő, legalább származását lehetett oly messzire visszavezetni, mely egy eredetközösségi narratívá- ban erős érvnek számíthatott.

Rudnay mellett szólhatott hát, hogy az évtizedek óta az udvarral konfliktusba keveredő főrangú egyháziakkal8 9 szemben ő nem tagja e köröknek. Ugyanakkor kétség sem férhet képzettségéhez: szemben elődjével, Rudnay egyházi karrierje, bár szintén szédületes gyorsasággal, de a normális utat követve haladt előre.^ 1783 októberében szentelik pappá, 1784-ben védi meg teológiai-dogmatikai disszertációját a budai szeminárium hallgatójaként.10 Innen kezdve szinte évenként váltja működése helyszínét és területét: előbb Berényi Ferenc grófnál házitanító, majd a Pozsony megyei Csesztén (ma: Castá, Szlovákia) káplán, a nagyszombati helynökségben jegyző, majd Garamszentbenedek (ma: Hronsky Benadik, Szlovákia) káplánja, ismét a nagyszombati helynökség levéltára következik, miután ezt rendezte, gróf Batthyány József prímás pozsonyi kancelláriájában rendezi

7 Horvát István: Magyar ország régi gyökeres nemzetségeiről. Figyelem gerjesztésűi értekezik Pesten, 1820. 52-53. p. Családfájához ld. még: Csizmadia János: A Bartakovich-, Justh-, Rudnay, és Rudnyánszky-családok és részben azok rokonsága. Késmárk, 1905.18-20. p.

8 Hermann Egyed írja le részletesen, hogy gróf Esterházy Károly egri püspök miként mondott ellent, amikor számon kérték rajta a püspökség önkéntes hadi felajánlásainak elmaradását. Hermann, 1944. 465-467. p.

9 Életének adatait a következő forrásokból kompiláltam: a prímás halála után megjelent halotti prédikációk és versek (Néhai Fő Méltóságú Kardinál, Herczegi Prímás, Esztergami Érsek, Rudnai és Divék-Újfalusi Rudnay Sándor emlékezetére mondott Beszédek és írt Versek másodszori kiadása. Esztergom, é.n. [1831] - Országos Széchényi Könyvtár [továbbiakban: OSZK] 277.887/5; 208.567; változata más tördeléssel, és ugyanezzel a címmel: OSZK 282.683) anyagából lett összeállítva az első, s mindmáig mérvadó életrajz: Herczeg Rudnai ‘s Divék-Ujfalusi Rudnay Sándor Kardinális, és Magyar Ország’ Prímásának ‘s a’ t. rövid élet-rajza. In: Első év munkáltja a’ pesti Nevendék papság’ Magyar Iskolájának. [I. köt.] Pesten, 1833. 207-218. p. (továbbiakban: Rudnay-életrajz, 1833.) Szintén korai gyűjtésen alapul: [GUZMICS Izidor (szerk.)]: Életírás. [Rudnay Sándor.] In: Egyházi Tár. IV. Fűzet. Pesten, 1833. 168-176. p. A későbbiekből: Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok, 1100-1900. Esztergom, 1900. 415-419. p.; Käfer István: Rudnay Sándor. In: Esztergomi érsekek. 1001-2003. Szerk.: Beke Margit. Bp., 2003. 358-360. p. (Itt jegyzem meg: a régi és ritka kiadványok könyvtári jelzeteit is megadom, általában az OSZK-jelzetekét, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár (továbbiakban: EFK.) jelzeteire akkor utalok, ha valamiért az indokolt — például csak ott van meg a példány vagy egyedi példány található ott.)

10 Tézisei: Assertiones ex universa Theologica dogmatica, quas Auctoritate, et consensu Reverendissimi, Spectabilis, et Clarissimi Domini, Inclytae Facultatis Theologiae praesidis, et directoris, Admodum Reverendi, Spectabilis, et Clarissimi Domini Decani, Caeterorumque ejusdem Facultatis Theologicae Dominorum Doctorum, in Regia Universitate Budensi pro consequenda Suprema Theologiae Laurea, publice propugandas suscepit Anno MDCCLXXXIV. Mense Aprili, die III. Alexander Rudnay de eadem, et Divék-Ujfalu [...] - OSZK Any. 1784 8°