Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története
22 Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015) Megfigyelésem szerint a koronakutatás nem foglalkozott súlyának megfelelően azzal az állásfoglalással, miszerint a nagyharsányi dénár hátlapja nem egy stilizált templom, hanem egy zárt korona ábrázolása lehet, amelyet felirata: REGI (részes eset: A KIRÁLYNAK) is támogathat.?6 Ez esetben tényleg a III. Ottó által küldött koronát másoló korai fejéket utánozhatja a mai szentkorona, a dénár pedig ennélfogva a két akkori főhatalmi jelvényt jelenítette meg. Egyébként megjegyzendő: a n. század elején alkotó Merseburgi Thietmar híres és pontosan nehezen megfejthető sorai, miszerint Vajk-István coronam et benediccionem accepit (koronát és áldást nyert) az állam- és egyházszervezés jóváhagyásának elnyerését jelentheti, a másodikat, az egyházszervezésre (is vagy kizárólag csak arra) vonatkozó áldást azonban még az első ezredforduló idején is csak a pápa adhatta.?? 2001. 15-31. p. Arra a véleményre, hogy katonai szövetségkötés eredményeképpen került Magyarországra a görög korona Id.: Catharine Joliet-Lévy: L’apport de l’iconographie á Tinterpretation de la „Corona Graeca”. In: Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 2002. 22-32. p. Esetleges diplomáciai ajándék mivoltára Id.: Paul Hetherington: La Couronne Grécque de la Sainte Couronne de Hongrie: le contexte de ses émaux et de ses bijoux. In: Uo., 33-38. p. A görög koronát eredetileg egykori bizánci császárnői koronának tartó véleményre ld.: Etele Kiss: La „Couronne Grécque” dans son contexte. In: Uo., 39-51. p. A keresztpántokban (a latin koronában) ereklyetartót vélelmező legújabb állásfoglalásokra ld.: Zsuzsa Lovag: Integration de la Couronne Latine et la Couronne Grécque. In: Uo., 62-71. p.; Ernő Marosi: La „Couronne Latine”. In: Uo., 72-82. p. (A francia nyelvű szakirodalom feldolgozásához nélkülözhetetlen segítséget nyújtott Körmendi Tamás kollégám, baráti szívességét e helyen is köszönöm). Arra a véleményre, amely szerint a mai korona Szent István király koronáját másolhatja - esetleg azonos is lehet vele - ld.: Gerics József - Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése. Levéltári Szemle, 1990/2. 3-14. p. (továbbiakban: Gerics - Ladányi, 1990.) Az 1250. évi hamis oklevelet ld.: F. IV/2. 231. p. ?6 Gerics - Ladányi, 1990.5-11. p. 7? G. 2203. p. A benedictio kifejezést - nemzetközi párhuzamok felsorakoztatásával - pápai hozzájárulásnak tekinti a koronázáshoz, illetve a koronázás és a felkenés cselekményeit is magában foglaló felszentelésnek, consecratio-nak értelmezi pl.: DEÉR József: A magyar királyság megalakulása. In: UŐ: Királyság és nemzet. Tanulmányok 1930-1947. I—II. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005. 5-90. p., 52-54. p. (első megjelenése önálló kötetként: Bp., 1942.); a thietmári benedictio-t felkenésnek értelmezi pl.: Váczy PÉTER: A magyar koronáról. In: UŐ: A magyar történelem korai századaiból. Bp., 1994. (História Könyvtár - Monográfiák 5.) 77-93. p., 80. p. (első megjelenése: Történelmi Szemle, 1985. 628-642. p.); korábban felkenésnek, majd később a császártól eredő, a felkenés szinonimájaként értelmezhető megáldásként értelmezte GERICS JÓZSEF: Szent István királlyá avatása és egyházszervezése Theotmar krónikájában. In: Gerics, 1995. 37-42. p. (első megjelenése: Magyar Könyvszemle, 1990. 93-98. p.), ill. ezt követően: Gerics - Ladányi, 2002. 219., 221. p. A pápai benedictio-t vagy a benedictio apostolica-t a Szent István-legendák azonban nemcsak a királlyá avatásnál (SRH II. 384. p.), hanem az egyházszervezésnél (uo. 412. p.) is emlegetik. A pápai beleegyezés az érseki (metropolitai) tisztség, és így egy önálló egyházszervezet létrehozásánál alapkövetelmény volt már a korai középkortól kezdve. Vö. még az apostoli benedictio, azaz bizonyára (érseki vállszalaggal való) megerősítés
