Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - RECENZIÓK - Eperjesi Zoltán: Globalisierung der Kirchen
154 Egyháztörténéti Szemle XVI/2 (2015) háborúval kapcsolatos háttérpolitikája is, mely fontos tényezőként hatott az egyházi vezetőkre. Az esszé teljes címe: A vietnami háború mint globális kihívás a Német Szövetségi Köztársaságban lévő protestáns egyházaknak és a világ ökumenikus mozgalmának. Ezek után Sebastian Tripp munkája következik, melynek címe: A rasszizmus elleni küzdelem programja és az egyházak glokalizációja. A ’glokalizáció’ (Glokalisierung) nevű kifejezést Tripp a globalizációval kapcsolatos szakirodalomból kölcsönzi, amely pontosabban Roland Robertsontól ered (298. p.). Mindezek alapján olyan párhuzamok megvilágításáról van szó, amelyek mindenekelőtt a globalizációs folyamatok nyomán keletkeznek. így a globalizáció és a helyi közösségek közötti feszültségek alapján megfigyelhető, hogy a világi nagyobb s a helyi kisebb kategóriák újratermelődhetnek, sőt állandóan újraértelmezhetőek. A továbbiakban Tripp az Egyházak Világtanácsának rasszizmus elleni küzdelmének vitatott programját elemzi helyi esettanulmányi szinten, de nyugatnémet kontextusban, vagyis pontosabban a hesseni és a nassaui evangélikus egyházak egyházpolitikáját veszi szemügyre. A következőkben Erica Meijers is helyi szintekre összpontosít, csak ő a holland körülmények felől közelít az eseményekhez: A gyarmati gondolkodásmód vége. Az apartheid mint kihívás a Hollandiában lévő protestáns egyházak számára. A szerző itt egyértelművé teszi, hogy a rasszizmus és az apartheid körül kialakult helyi és nemzetközi eszmecserék látványosan befolyásolták a holland protestáns egyházakat. Sőt, a holland vezetők annyira komolyan vették ezt a feltáró szakaszt, hogy az egyház nyíltan is magára vállalta a múlttal való szembenézést és beismerte, hogy tevékeny része volt az egykori gyarmatosító hatalomnak, amit nagyon sajnál. Meijers módszeresen követi az egyházi hatalom e kirívó szemléletváltását, mely egy igen összetett folyamat. Mindez a második világháború után kezdődött el és az 1970-es évekig tartott. Az antológiába gyűjtött sajátos tanulmányok újdonságszámba menő megállapításokat tartalmaznak, és ezért a kiadás szerkezete nem a történelmi-műfaji rendezés szoros szempontjait követi, hanem a szerzők rugalmasabban és a tematikák szerint csoportosítanák. Meglepő a könyvben szereplő fiatal kutatók éleslátása az ökumenizmus és a globalizáció összetett helyzetének elemzésében, hiszen több új és eredeti nézőpontot is megismertetnek az olvasótáborral. Valószínűleg azért emelkedik ki minőségileg ez a mű a többi szakgyűjtemények szürke sorából, mert - ellentétben más munkákkal - ebben a kötetben szorosan egymásba fonódnak a szakközlemények, és a végkövetkeztetések olvasóbarát viszonyok. között jól mutatják a témakör lényegbevágó összefüggéseit. A szerkesztők találóan válogatták össze a szakszövegeket, mert annak ellenére, hogy az összefűzött munkák magas egyediséggel jellemezhetőek, a szakviták köré csoportosuló esszék tematikailag is harmonizálnak egymással. A kötet sokszínű képet nyújt a globális és globalizálódó ökumenizmus folyamatairól, melyek már a 20. század közepétől intenzíven zajlanak, és a jelenlegi eszmefuttatások további ilyen irányú elemzésekre ösztönöznek. (ism.: Eperjesi Zoltán)
