Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése

Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése 43

Oltáriszentségről szólót „helyettök tartson az illető Lelkész, amúgy' is legfőbb és szentebb kötelessége szerint tanítást”.s6 A cselédek és a dolgozó nép vasár- és ünnepnapi tanítására nézve többen a vasárnapi iskolák felállítását, az ifjúság kötelező megjelenését szorgalmazták. A tataiak azt javasolták, hogy nevezzenek ki tanítókat, akik a felnőtteket is oktatják.sz Felmerült annak gondolata is, hogy' „szükséges volna egy' új Káténak kidolgozása, mellyben a hitnek ágozatin kívül az erkölcsi életnek módja buzdító példák, és szjentj. történetek által felhozatna”.88 Több beadványban is visszatükröződik a realitás: a tanításokon éppen a cselédség és a dolgozó néposztály vesz részt a legkevésbé. Orvosságot sokan úgy láttak a bajra, hogy' „elkerülhetetlenül szükséges a’ megjelenésre kötelező, sőt szorító törvényczikk”.5« A cselédekre és pásztorokra különös figyelmet kell fordítani, „kiknek leginkább szükségük van intésre, tanításra; azért buzdíttassanak gazdáik és egy'ébb elöljáróik által a’ szorgalmas megjelenésre”, szóval és jó példával egyaránt.60 Az egy'házmegyei tanácskozás javaslata most is a legfontosabbakat foglalta magában: a tanítást követően a pap és a hívek felváltva mondjanak könyörgést az áldoztató kehely kitétele mellett, „ezt követik az imádságok és végre a nép éneke alatti áldás a Cibóriummal”.61

Az áhítatos társulatokat illetően is különböző vélemények hangzottak el a kerületi tanácskozásokon, de a legtöbb javaslatból kiviláglik, hogy' ha pártolták is megalakításukat, a körülményeket erre még nem tartották alkalmasnak. A tatai, a soproni és a kismartoni jegyzőkönyvből azt lehet kiolvasni, hogy egyesületeket csak ott érdemes életbe léptetni, ahol „szükségeseknek ítéltetnek”, illetve ahol a hívek buzgósága, hajlandósága, igény'e ezt lehetővé teszi. A locsmándi kerületben radikálisabb hangot ütöttek meg: „Behozatalának nincs most ideje, midőn a’ papok iránt oly nagy dühösség uralkodik: csak béketűrés, szelídség, buzgó-forró imádság ébresztheti a’ népet.”62 63 Az egyformaság híve volt a kapuvári districtus papsága: „Az ájtatos társulatok bármellyikéhez, csak az egész Megy'ében egyforma legyen, és lelki gyümölcsökkel biztathasson, édes örömest járulunk.”68 A gy'őri közép kerületben konkrét javaslatokkal is éltek, és egy' „Olvasó társaság” megalakítását szorgalmazták a „Bfoldogságosj. Szűz

56 GyEL. l.l. 15.15. Széplaki II., 1848. augusztus 9.

5" GyEL. I.i. 15.15. Széplaki II., 1848. augusztus 9., 3. Győri alsó II., 1848. augusztus 8.; 19. Tatai II., 1848. július 31.

5® GyEL. I.i. 15. 2. Győri közép II., 1848. augusztus 3.; 11. Mosoni II., 1848. augusztus 2. 5» GyEL. l.l. 15.13. Locsmándi II., 1848. augusztus 10. 14. Csepregi II., 1848. augusztus 1. 6n GyEL. l.l. 15.11. Mosoni II., 1848. augusztus 2.

61 GyEL. l.l. 15. A megyei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat.

62 GyEL. l.l. 15. 12. Szentmártoni II., 1848. augusztus 4.; 13. Locsmándi II., 1848. augusztus 10.

63 GyEL. l.l. 15.16. Kapuvári II., 1848. augusztus 8.