Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi hagyatékához

Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi... 59

ződik a 18. század eleji utolsó katolikus - protestáns hitvita névtelen kiadványa, a jezsuita Szentiványi Márton művére válaszoló Malleus XV dilemmatum, s emellett a szintén anonim módon, Ember Pál révén megjelentetett angol apológia kiadása is.34 Az iskolai törvények kiigazítása, melyet utoljára Komáromi Csipkés György végzett 1657-ben, a városi lelkészek és tudós tanárok felelőssége volt, s ez esetben - a mellékesen Martonfalvi vejeként is ismert - Ember Pálé is. Ezek alapján érthető, hogy miért maradt olyan kevés nyom Ember Pál kapcsán - a Biblia revideálását kivéve — a debreceni szövegkiadási, textológiai feladatairól: a lelkésznek ezek a munkái nem saját kezdeményezéseként jöttek létre, hanem közösségi feladatként kapta s végezte el azokat.

A Zempléni protocollum esküformái az egyháztörténetben

A Debreceni Református Kollégium állományában található Debreceni Ember Pál saját könyvtárának egyik példánya egy csonka kötet.35 A Szenei Kertész Ábrahám nyomdájában napvilágot látott egyházi 1642-es kánonok ismert kiadvány, gyakran találkozunk vele könyvtárak régi könyves részlegében és a 17. századi kálvinista lelkészek könyvkatalógusaiban. A belső táblán legfelül olvasható a tulajdonos bejegyzése („Ex Libris Pauli Ember Debreczeni”) és ismert szimbóluma a 111. zsoltárból („Arcanu[m] Jehovae adest reverentibus ipsum”). Az egyházi törvényeket egykor két kolligátum- ban tartalmazó kis kötet történetéről részletesen a Magyar Könyvszemle hasábjain írtamé6 jelenleg egyetlen filológiai kérdést vizsgálok: a kötéstáblák szennylapjain s az előzéklapokon található megjegyzések kéziratos hagyományát. Az itt olvasható feljegyzések ugyanis bekerültek az Ember Pál által szerkesztett, majd Lampe neve alatt kiadott Magyarországi református egyháztörténetbe, és természetesen ennek kézirataiban szintén megtalálhatóak.

Az első tábla előtti előzéklapokon Ember Pál kézírásávál jegyzett szövegeket találunk, kétfélét. Az elsőként olvasható szöveg az első előzéklap rectóján található „Formula Juramenti, quae in nostris Eccl[esi]is observatur” kezdetű latin nyelvű felirattal, de magyar szöveggel, s folytatódik ennek hátlapján, s zárul egy latin forrásmegjelöléssel: „Ex Protocollo S[eu] Matricula Dioeceseos Zempleniensis”. A másik szöveg ennek mintegy folytatásaként ekként hangzik: „Ezen Forma ßerint esküttem meg a Praedikátori tißtre én D. E. P. a Lißkai Templomban. A[nn]ő. D[omini]. 1683. S[aros-]Pataki Praedikátorságomb[a]n.” A második előzéklap rectóján pedig egy teljes latin bejegyzés látható, „Formulae, Tempore ordinationis...” kezdettel, három pontban, mely az előző utalásnak, az 1683-as beiktatásnak a formuláit és résztvevőit jegyzi le. (Ld. 1. sz. melléklet.) 34 35 *

34 ESZE Tamás: Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc könyv- és irodalomtörténetéből. A debreceni tipográfia termése, 1703-1705. In: Könyv és Könyvtár, 1964. 89-92. p.

35 Canones ecclesiastici, in quinque classes distributi... Az edgyházi jó rend-tartásoknak irot törvényi, mellyek öt részekben foglaltattak... Várad, 1642. (RMK. II. 612.; RMK. I. 1731.; RMNy. 1975.) - Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára (Debrecen) RMK 1021. (továbbiakban: Canones ecclesiastici, 1642.)

36 Csorba Dávid: Debreceni Ember Pál ellopott és eltűnt könyvei. In: Magyar Könyvszemle, 2014. 2. sz. 204-217. p.