Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi hagyatékához
Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi... 55 (mivel nem fejedelmet temettek, nem kellett a főúri reprezentációra különösképpen ügyelni, s ennek megfelelően hosszas előkészületeket tenni),^ illetve a debreceni városi törvények szerint a temetést szombaton vagy vasárnap délelőttre rögzítették.* 20 így Komáromi Csipkés Györgyöt legkorábban 1678. október 8-9-én temethették el. Az külön érdekessége a tolvaj könyvtáros adatának, hogy egy diákot, egy féléve (1678. január 12. óta) tógátust szerepeltet a szertartáson.21 Debreceni Ember Pál tehetséges diák volt, ez kétségtelen (négy csoportot tanított köztanítóként, minden szintet végigjárva), de akkor is szokatlan eljárás lenne/lett volna, hogy egy diák szóljon a temetésen egyéb egyházi és világi tekintélyek mellett: sem magyar, sem latin nyelven nem valószínű. Az viszont elképzelhető, hogy a pataki diákkönyvtáros megállapítása szerinti „Halotti Beszéd” szóhasználat esetleg egy emlékbeszédre utalt. Az 1678- ban köztanítóvá váló Ember Pál akár a collegiumi évnyitón, közvizsgán szokásos latin nyelvű beszédként meg is tarthatta azt 1679 elején. Ilyen iskolai beszédet ismerünk többet is a korból, például Apácai tanári beköszöntő beszédét Gyulafehérváron 1653-ban;22 vagy Kocsi Csergő Bálintnak a rektori megnyitó beszédét 1681 szeptemberében Pápán.23 A műfaj szerinti párja azonban éppen ebben az időben az a csak rövidebb formában fennmaradt latin megnyitó beszéd, melyet Kocsi Csergő Bálint mondott el 1681-ben, s melynek választott témája az volt, hogy nem kell a nagy emberek elestében megütközni, mely azokról szólt, akik a „hitben hajótörést szenvedtek”.24 A szónok szabad témaválasztását, s annak aktualitását a beszélő helyzete ékesen mutatja. Az i68i.évi soproni országgyűlés, mely április és december közt állt fenn, végül garantálta a protestánsok vallás- szabadságát, de voltak olyanok, akik ezt nem várták meg, s katalizáltak vagy elhagyták az országot, s nem tértek haza. A biztatást, a mégis megállást a hitben ezzel a beszéddel kívánta erősíteni a fiatal, gályarabságból hazatért rektor a tárgyalások közepén, szeptemberben. Olyan, a közhangulatot érintő témát vett tehát fel, amelyről a Dunántúl kálvinista mezővárosában a diákságnak érdemes volt egy eligazító beszédet tartani. így tehette ezt akár Debreceni Ember Pál is egy másik esetben az ország keleti felén. így vagy úgy, temetési beszédként vagy emlékbeszédként, unikális jelenségnek lehettünk volna tanúi, ha ez a kéziratos méltató beszéd ránk 14 Brabeum Vitae, & rerum gestarum, Reverendissimi, Clarissimi, ac Ervditissimi Viri, Domini Samuelis Keoleséri. [Halotti versek id. Köleséri Sámuel felett.] Debrecen, 1683. (RMKII. 1517O 20 Herpay GÁBOR: Istentiszteletek Debreczenben a múltban. In: Debreceni Képes Kalendárium 1915. 80-81. p. 21 Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában. I. Szerk.: Szabadi István. Debrecen, 2013. 321., 2854. sz. 22 RMK. II.785. 23 Kocsi Csergő Bálintnak a pápai iskola rektorának beszéde az 1681. szeptember 13. közvizsgálaton. Kiad.: Mokos Gyula. In: Dunántúli Protestáns Lap, 1893. 1. sz. 6-8. p., 2. sz. 27-29. p. A forrás helyét, pontos könyvészeti leírását ez a „forrásközlés” nem adta meg. A kéziratos kötet megtalálható Pápán, ld. Kocsi Csergő Bálint és István kötete. Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, jelzet: O. 308. 259-276. p. Uo. 7. p. 24