Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása
necessitate et utilitate Academianim, quae sine praeparatione triviali nullae essent.” Apáczai Csere János szintén az akadémiai stúdiumokra való felkészítésben látja a triviális iskolák funkcióját, hasznát, ám hangsúlyozza, hogy hazájában eddig egyetlen olyan akadémia vagy főiskola sem állíttatott, amelyben a középfokú végzettségű tanulók tehetségüket továbbfejleszthetnék, kamatoztathatnák: „Mert igaz, hogy középiskoláink - már olyanok, amilyenek - mindig szép számmal voltak; de mivel jól szervezett felsőfokú iskolát - melyben minden isteni és emberi dologgal foglalkozó tudományt nyilvánosan előadnának és tanítanának; melyben a triviumot dicséretes eredménnyel végzett tanulókat évenként tisztességképpen előbbre vinnék - mostanáig jóformán egyet sem állítottunk, ezért triviális iskoláinknak eddig jóformán semmi vagy csak nagyon kevés hasznát láthattuk.”« Azt a kérdést, hogy vajon a triviumot nem végzett tanulók képesek-e helytállni az akadémiákon és a főiskolákon, és hogy egyáltalán nyugodt szívvel bocsáthatók-e az ilyen képzetlen növendékek a felsőfokú stúdiumokra, Voetius és Apáczai egyaránt felvetette értekezésében. Voetius a probléma alapos átgondolása után arra a megállapításra jut, hogy nem szükséges különbséget tenni az akadémiai hallgatók között képzettségükre nézve, hiszen rögvest, már az első előadásokon kitűnnek azok a hallgatók, akik valóban rátermettek és megfelelő előismeretekkel rendelkeznek. így az akadémiák kapui kivétel nélkül mindenki előtt nyitva állnak, ahogy az az egyházi életben a templomok esetében szokott lenni. Az akadémiai előadásokat nem lehet senkitől megtagadni, hisz az igazi tehetség úgyis kitűnik a sokaságból: „Sin vero intelligas eas, quae in Universitatibus seu Academiis propriae dictis, in quorumvis gratiam habentur, non puto inter auditores et [...] discernendum esse, non magis quam in Ecclesiis, ubi ostia omnibus patent, et quilibet auditores admittuntur.” Apáczai nem beszél arról, hogy az akadémiai, főiskolai előadásokat csak a triviumot végzett diákok láto- gathatják-e vagy sem, de azt leszögezi, hogy „Mindazok ti., akik a triviális iskolát el nem végezték, ha magasabb fokú tanulmányokra, a felső iskolák és akadémiák előadásaira bocsátjuk is őket, sohasem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket [...] Ha pedig a triviális iskolát végzett tanulók nem mehetnek tovább, olyanok lesznek, mint a repkény, mely egy darabon felkúszik a fára, de ha a faágak, amelyek tartják, nem nyúlnak tovább, akkor saját súlyánál fogva visszahajlik a földre.”* *5 A két idézett részletben az a Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása 33 45 „Tametsi namque tales quales scholas intermedias plurimas semper habuerimus: quia tamen supremis bene constitutis, in quibus cunctarum divinarum humanarumque rerum scientiae publice legerentur et docerentur, quoque trivium suum cum laude absolventes, honorifice promoverentur annuatim, hactenus ereximus fere nullas, nulla paene trivialium quoque utilitas, vel parum admodum se se visendum praebuit.” Apáczai, 1981.18. p. *6 „Quicumque cursum hunc trivialem non absolvarunt, et si ad superiores lectiones, quae in Scholis Supremis et Academicis leguntur, admittantur nunquam tam speratum fructum inde reportabunt [...] Sin autem ultra progredi non liceat, haederae similes sunt, quae postquam aliquousque sublata fuit, nisi arbor, quae ipsam sustinet, ulterius quoque exporrigatur, versus terram imam suopte sponte declinat.” Apáczai, 1981.18. p.
