Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása

minthogy e füzet a szerzőtől felajánlott tiszteletpéldány lévén, bizonyosan ő írta reája a megtisztelt barát nevét.” Ezt erősíti meg Bán Imre, mikor arról ír, hogy az iskolákról szóló értekezést „Alistáli Farkas Jakab, Apáczai barát­ja adta elő respondensként Utrechtben 1652. júl. 13-án Voetius elnöklete alatt. Egészen bizonyos, hogy Csere János jelen volt a disputádon, az érte­kezés kinyomtatott példánya neve aláírásával ma is megvan a kolozsvári volt ref. Kollégium könyvtárában.”« A Sárospataki Református Kollégium SS. 105. jelzetű, Collectio Dioszegiana elnevezésű kolligátuma összesen 73 értekezést tartalmaz főleg a teológia tárgyköréből. A kötetben összegyűjtött disputációkat 1650 és 1653 között adták ki („complectent disputationes, dissertationes in plurimum Theologicas editas Annis 1650-1653”), egytől egyig a hollandiai akadémiák valamelyikén keletkeztek. A 73 nyomtatványból 23 magyar származású respondens nevéhez köthető, köztük huszadikként szerepel Alistáli Farkas Jakab beszéde is. A gyűjtemény neve árulkodik az eredeti tulajdonos kilétéről. A fedőlap belső oldalán kézírással olvashatjuk: „Domino Paulo Diószegi hunc Dialogum dono dabat Petrus Leffen / Bibliopola Lugd. Bata 1654.” Diószegi Kalmár Pál 1652-től hollandiai egye­temeken tanult (Leiden, Franeker, Groningen), ekkortájt kaphatta aján­dékba a könyvet Petrus Leffen leideni nyomdász-könyvkereskedőtől. Tehát a kolligátum eredetileg Diószegi Kalmár Pál tulajdona volt, 1797-ben pedig már Sárospatakon lehet a könyv, legalábbis Szombathi Jánosnak - aki 1782-től Sárospatakon tanár, majd főkönyvtárnok - a fedőlap belső olda­lán olvasható bejegyzése alapján erre következtethetünk: „Procurante Pau­lo Kalmár Diószegi, dum in Academiis Belgicis Ao 1652 [...] studiis Theologicis incumberet. / Notante Joan. Szomb. S. Patak Ao 1797.” A Debreceni Református Kollégium kolligátumának nyomtatványai között ötödikként, RMK 1156. jelzettel szerepel az Alistáli-értekezés. A gyűjtőkötetben található szövegek mindegyike 16-17. századi (1552-1653), hollandiai egyetemeken keletkezett disputáció, exercitatio a politika, az etika, a metaphisica, a theologia, a philologia, a philosophia, a logica és az ecclesiastica tárgyköréből. A nyomtatványok között vannak olyanok is, amelyek a kolligátumon belül kisebb-nagyobb tematikai egységet alkotnak. A gyűjteményben található 67 nyomtatvány közül 18-ról mondható el, hogy magyar származású respondens nevéhez köthető. A kolligátum provenienciájára vonatkozóan a kötetben található első nyomtatvány cím­lapjáról kapunk információkat. A bejegyzések szerint az 1650-54 között hollandiai akadémiákon tanult Báthori Mihály, debreceni származású re­formátus prédikátor hozta magával Leidenből a könyvet, amely a későbbi­ek folyamán egy bizonyos Vetsei Pál, majd Nánási (N?) István tulajdonába került, ez utóbbi ajándékozhatta a kolligátumot a Debreceni Református Kollégiumnak valamikor a 17. század végén. A kollacionálási munkálatok eredményeképpen sikerült megállapíta­nom, hogy a sárospataki és a debreceni református kollégium könyvtárá­nak kolligátumi példányai ép és teljes állapotban vannak. A nyomtatvá­nyok negyedrét alakúak, két ívfüzetből (A-B), továbbá nyolc, nagyrészt * Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása 25 *5 BÁN, 1958. 466. p. 35. sz. jegyz. (Eszerint: Kolozsvári Református Kollégium RMK. 374. sz. disszertáció-gyűjtemény. A különálló Apáczai-példány névbejegyzése: „Apatzai Janos”.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom