Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)
Dokumentumok A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18. - 1737. május 4.)1 Kovács-Veres Tamás Gergely A történeti Borsod vármegye északi határát jelképező Hangony-patak középfolyása mentén fekszik a történelmi Bolyok község.2 3 Római katolikus temploma már az Árpád-korban is állt.3 A későbbiekben két, kőből épült egyházzal rendelkezett.4 A törökkori pusztítások hatására a környék települései hanyatlásnak indultak. 1556-ban a füleki bég felégettette Bolyokot5 és templomát,6 7 így a település időlegesen néptelenné vált. Nemcsak az itt élők, de maga a katolikus egyház is sok kárt szenvedett. A jelentős világi kártételek mellett az anyaszentegyház hitéleti válsággal is küzdött. A 16. században Nyugat-Európában meginduló reformáció hazánkat is áthatotta. Elsősorban a nagybirtokosok, mint Perényi Gábor? abaúji, és Bebek Ferenc gömöri főispán hatására a borsodi főesperesség falvainak fele még e század közepén protestáns lett. Példájukat követve a helyi középbirtokosság is hasonlóan járt el. Tetézte a problémát, hogy 1550 és 1596 között e terület a török hódoltsághoz tartozott. A 17. század első felében a protestáns erdélyi fejedelmek uralma alá került az egész megye, amelyben 1699-re csupán 7 katolikus plébánia maradt. Várkony8 falu az egri káptalan birtoka volt, amelynek tulajdonlása egészen az Árpádok korába nyúlik vissza.9 1327-ben a helybeli pap a káptalant képviselte, 1544- ben pedig már annak kizárólagos territóriumaként tűnik fel.10 Ebből 1 A dolgozat rövid összefoglalása 2012. november 21-én A sajóvárkonyi plébánia legkorábbi anyakönyve (1695-1737) című előadásban hangzott el, az Interdiszciplinaritás a régiókutatásban elnevezésű fiatal kutatók számára rendezett, III. nemzetközi konferencián. 2 Bolyok, Ózd és Sajóvárkony községek 1940. január 1-jén egyesültek Ózd nagyközséggé, 1949-től város. 3 Kovács Veres Tamás Gergely: Bolyok község a középkori oklevelek tükrében, 1301- 1526. Bp., 2011.12. p. 4 Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei. Borsod vármegye, 1768-1769. Szerk.: Kovács Béla. Eger, 1998. 218. p. 5 Borovszky Samu: Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. Bp., 1909. (továbbiakban: Borovszky, 1909.) 85-86. p. 6 Ózd. In: Magyar Katolikus Lexikon. I-XV. Szerk.: Diós István - Viczián János. Bp., 1993-2009. Online: http://lexikon.katolikus.hu (2012. szeptember.) (továbbiakban: Kat.Lex.) 7 Soós Imre Perényi Pétert emliti, de fia esetében sokkal inkább kimutatható a protestantizmus támogatása. Ld.: Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp., 1985. (továbbiakban: Soós, 1985.) 37. p. 8 1904 óta Sajóvárkony néven ismeretes, ma Ózd város része. 1 Borovszky, 1909.17. p. 10 SÁRKÖZI ZOLTÁN: A település története a Vasmű alapítása előtt. In: Az Ózdi Kohászati Üzemek története. Szerk.: BerendT. Iván. Ózd, 1980. (továbbiakban: SÁRKÖZI, 1980.) 26. p.
