Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rébay Magdolna: Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban
68 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) hogy az ekképpen szerzett tanítói oklevél a rendes tanítói oklevéllel azonos érvényű. Hozzátette, viszont a lelkésztanitókat továbbra is „rendszerint” lelkésztanítói állásokban alkalmazza.?2 A VKM elfogadta az érvelést, s reményének adott hangot: a lelkésztanító-képzés nem fog a szükségleteket meghaladó mértéket ölteni.?3 Vita tárgyát képezte továbbá az állás természete, hogy a lelkésztanítók tanító lelkészek vagy lelkészkedő tanítók. (E kérdés inkább elméleti természetű volt. A lelkésztanítók egyértelműen elsődlegesen lelkészek voltak.) Mindez a felügyelet és a fizetés szempontjából volt lényegbevágó. A VKM attól tartott, hogy a lelkésztanítókat egyházi jellegüknél fogva kevésbé tudja ellenőrizni, mint a tanítókat.?* Elhúzódó vita bontakozott ki a lelkésztanítók fizetéséről is: a teljes lelkészi vagy tanítói fizetést egészítsék ki? A VKM azt javasolta, hogy a lelkészi fizetést vegyék alapul, s ehhez járuljon hozzá a tanítói helyi javadalom egy része (min. egyharmada és a teljes földjáradék), emellett hajlandó volt tanulónként segélyt (évi 25 P/főben kvázi tandíjkárpótlást) fizetni. Általános érvényű megállapodás azonban nem született. A lelkésztanítók fizetésük elégtelenségére panaszkodtak. Az egyházi hatóságok kérvényezték, hogy a lelkésztanítók is kapják meg a tisztviselőket - így a tanítókat - illető állami kedvezményeket (például a kedvezményre jogosító arcképes vasúti igazolványt).?s A lelkésztanítóság előnyei Az egyház számára a lelkésztanítóság újbóli bevezetése lehetővé tette a kisiskolák megmentését. De milyen előnyökkel járt a lelkésztanító-képzés a lelkészek számára? A Seri András által készített interjúkból erre a kérdésre is választ kapunk. A lelkésztanítói tanfolyamon résztvevők közül Rácz Lajos és Tóth János Nagykőrös szellemiségét, élénk társasági életének szellemi horizontot tágító hatását említette. Rácz pozitívumként emelte ki, hogy a helyi gimnázium internátusában nevelőtanári állást kapott. Tóth aláhúzta: az egy év viszonylagos szabadsága lehetőséget adott az önképzésre.?6 Ugyanezt emelte ki dr. Kiss János is.?7 A tanfolyam résztvevői bekapcsolódhattak a gyülekezeti munkába, így lelkészi gyakorlati tapasztalatot gyűjthettek.?8 Részt vettek a tanítóképző intézet vallásos ifjúsági egyesületeinek a munkájában.?? Többen kitértek arra, hogy a tanítóképzés során tanultak hasznosnak bizonyultak a lelkészi szolgálat alatt, a vallások- * 95 * 97 98 99 ?2 Uo. Vö. EK jkv. 1936. 29^9. sz. 322. p.; Vö. MRE. ZSL. 2/a 90. b. 4790/1934. sz. (= Jegyzőkönyv a református egyetemes konvent elnöki tanácsának Budapesten, 1934. augusztus 13-án tartott üléséről.) ?3 EK jkv. 1936. 301. sz. 324. p. ?* EK jkv. 1930.149. sz. 140. p. 95 EK jkv. 1927. 199. sz. 199. p.; EK jkv. 1928. 228. sz. 233-234. p.; EK jkv. 1929. 102. sz. 112. p.; EK jkv. 1930. 149. sz. 140. p.; EK jkv. 1931. 200. sz. 167. p.; EK jkv. 1935. 191. sz. 261-262. p.; EK jkv. 1937. 267. sz. 329-330. p., 291. sz. 352-353. p.; EK jkv, 1939-134- sz. 156. p., 135. sz. 156. p.; EK jkv. 1941. 244. sz. 270-271. p. 9* Idézi: Seri, 1984.46., 50. p. 97 Uo. 45. p. 98 Uo. Rácz Lajos pontos adatokat közöl erre vonatkozóan - cáfolni próbálva az ellenkező állításokat. Uo. 47-48. p. 99 Uo. 26-27. P- (A szerző szerint a gyülekezeti munka főleg erre koncentrálódott.)
