Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rébay Magdolna: Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban
Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye... 67 ni. 1925-ben fel sem merült, hogy a nők is részt vegyenek a lelkésztanítói képzésben, azt 1932-ben vetette fel Antal.84 85 Oka az volt, hogy a pápai református tanítónőképző intézetben a teológia női hallgatóit is képesítő vizsgára bocsátották, amit a VKM képviselője kifogásolt.88 * * * * * Ezt követően határozta el az egyház vezetése, hogy tisztázza a kérdést a Minisztériummal.86 A Dunántúli Egyházkerület közgyűlése az alábbi érveket sorakoztatta fel: „Bár igaz, hogy ők rendes lelkészek s így lelkésztanítók sem lehetnek, de mint tanítónők, katecheták vagy belmissziói munkások pedagógiai munkát végeznek s a református nőnevelés érdekében elsőrendű fontosságú, hogy egyházaink minél több lelkészi képesítésű női tanerővel rendelkezzék.” Az Egyetemes Konvent a javaslatot — a kerületek meghallgatása után - elfogadta. A VKM viszont elutasította a megkeresést: kijelentette, a teológiák nőhallgatói nem vehetnek részt a lelkésztanító-képző tanfolyamon, mert nem szentelhetők lelkészekké.87 A lelkésztanító-képzés visszaállításának felvetésekor, a majdani tanítóképesítő vizsga tartalmáról írt első - Tiszántúlról érkező - javaslatban már szóba került a jogosítvány kérdése. A képzés és a vizsgák tartalmáról folytatott több fordulós egyeztetésnek folyamán szintén szó volt a tanítói és a lelkésztanítói képzettség ekvivalenciájáról. Az egyház általános érvényűnek, a tanítóival egyenrangúnak tekintette a képesítést, s a VKM is így nyilatkozott erről.88 A tanítók azonban, úgy látszik, aggódtak az állásaik miatt, mert az Országos Református Tanítóegyesület 1932-ben arra kérte a Konventet, hogy a lelkésztanító-képzést lezáró oklevél kifejezetten a lelkésztanítói állások betöltésére jogosítson. (A Konvent elutasította a javaslatot.8») 1933-ban már Hóman Bálint is azt hangsúlyozta: nem egyezik a lelkésztanító- és a tanítóképzés színvonala. A VKM már korábban is arra bíztatta az egyházat, hogy inkább tanítói oklevéllel rendelkező hallgatókat vegyen fel a teológiákra.»0 Egy évvel később pedig már azt kérte a Konvent- től, a lelkésztanító-képzés során nyert tanítói oklevél záradékában fejezzék ki az „eredeti rendeltetését.”»1 A miniszteri indítvány határozott ellenzést váltott ki, a Konvent kihangsúlyozta, elvi megállapodás született arról, 84 Ezekben az években a lelkész-túltermelés miatt a lelkésznők elhelyezkedési nehézségekkel küzdhettek. 85 Sárospatakon egy nő szerzett a férfi teológusjelöltekkel együtt 1931/32-ben tanítói oklevelet. - EGEY, 1980. 5. p. 86 MRE. ZSL. 2/a 90. b. 4060/1932. sz. (= Jegyzőkönyv a református egyetemes konvent elnöki tanácsának Budapesten 1932. évi november hó 26-án tartott üléséről.) 8? EK jkv. 1933. 88. sz. 96-98. p.; EK jkv. 1934. 163. sz. 150. p., 1. sz. melléklet, 335- 337- P88 EK jkv. 1927. 91. sz. 88. p.; EK jkv. 1929.102. sz. 113. p.; EK jkv. 1932.123. sz. 125. p.; EK jkv. 1933. 84. sz. 91. p. 8» EK jkv. 1933. 86. sz. 96. p. Hozzátesszük: tanítói túltermelés volt a korban. (Vö. EK jkv. 1934. 200. sz. 215. p.) 80 EK jkv. 1934. 1. sz. melléklet 336-337. p.; EK jkv. 1932. 123. sz. 128. p.; Egey, 1980. 6-7. p. 81 A javasolt szöveg: „Mivel ezek szerint N.N. a szabályszerű követelményeknek megfelelt, őt azoknak a református gyülekezeteknek ...... tannyelvű elemi n épiskoláiban való tanításra képesítettnek nyilvánítjuk, amelyekben az oktatást is a lelkész látja el.” (EK jkv. 1935.124. sz. 142. p.)
