Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rébay Magdolna: Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban
Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye... 57 tanévétől kötelezővé tette minden teológus hallgató számárad1 Mivel a döntést több egyházkerület vagy csak késedelmesen, vagy nem hajtotta végre, a határozatot 1936-ban megismételte.32 A törpe iskolák megmentése mellett új érvként jelent meg a lelkészek körében növekvő munkanélküliség. A segédlelkészek a tanfolyamon történő részvétellel haladékot nyertek, a képesítés pedig növelte az esélyeiket a munkaerő-piacon.33 * 35 Lelkésztanítókat 1942-ig képeztek Magyarországon. A képzés beszüntetésére a növekvő lelkészhiány, illetve a nyolcosztályos népiskola 1940- ben történő kötelező bevezetésével megnövekedett tanítói terhek miatt került sor. A kettős feladatnak a továbbiakban nem lehetett eleget tenni. A döntésben szerepet játszott a tanítóképzés 1938-ban elrendelt, majd visz- szavont reformja: azaz ideiglenesen felsőfokra, akadémiai keretek közé kerülése. Az Egyetemes Konvent nehezen fogadta el a fenntartók döntését, ragaszkodott volna a lelkésztanítóság intézményéhez. Azt kérte, legalább az ötévesre felemelt teológusképzésbe építsék be a nyert tapasztalatokat.3« Figyelemre méltó, hogy miután a lelkésztanító-képzés megszűnt, már több egyházkerület is a visszaállítása mellett érvelt. A Konvent ezért a püspökökre bízta a tárgyalások folytatását a képzés lehetséges új formájáról.35 Ebben az időszakban is tanítottak még - valószínűleg leginkább a Dunántúlon s a Dunamelléken - képesítés nélkül lelkészek. Őket a VKM kötelezte a tanítóképesítő vizsga letételére. Erre 1935. szeptember í-jéig volt módjuk. Ők is részt vehettek a lelkésztanítók számára kiírt tanítóképesítő vizsgán. A konvent a határidő 1937 szeptemberéig történő meghosszabbítását kérte a minisztertől.36 A probléma a konventi jegyzőkönyvekben a terület-visszacsatolásokat követően, 1942-ben került ismét elő: a felvidéki Nemesoroszi a törpe iskoláját a tanító távozása után a lelkészre bízta, akinek viszont hiányzott a megfelelő képesítése. Az alkalmazást a Dunántúli Egyházkerület közgyűlése és a Konvent is tudomásul vette.37 A kisiskolák megmentésére a lelkésztanítóság visszaállítása mellett a Konvent kérésére (1935) egyéb elképzelések is születtek. Míg a Tiszáninneni és a Dunamelléki Egyházkerület továbbra is a lelkésztanító31 Felmentést lehetett kérni. — EK jkv. 161. sz. 149. p. 32 A Tiszántúli Egyházkerület határozottan elzárkózott a teljesités elől, a Tiszáninneni Kerület pedig a végrehajtást illetően tárgyalásokba bocsátkozott a minisztériummal, amelyek lezárásához időre volt szükség. Azon évfolyamok tagjai, akik a képzés hiánya miatt nem szerezhettek tanítói oklevelet, felmentést kaptak, de az 1935/36-os tanévben tanulmányaikat megkezdőknek teljesíteniük kellett a konventi határozatot. - EK jkv. 1936. 299. sz. 323. p.; Egey Antal: Lelkésztanítóképzés Sárospatakon. Sárospatak, 1980. (Kézirat. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Nagykönyvtár.) (A tanulmányt Kézi Erzsébet bocsátotta rendelkezésemre, akinek ezt ezúton is hálásan köszönöm. - A Szerző.) (továbbiakban: Egey, 1980.) 12-16. p. 33 EK jkv. 1935.110. sz. 123-124. p. 3« EK jkv, 1941. 243. sz. 269-270. p., 244. sz. 270. p.; EK jkv. 1942. 57. sz. 47. p.; EK jkv. 1941. 244. sz. 270. p.; EK jkv. 1943.166. sz. 156. p. 35 Érvként a tanítóhiányt is fel lehetett hozni. - EK jkv. 1943. 360. sz. 460-461. p. 36 EK jkv. 1936. 299. sz. 322. p.; EK jkv. 1929.102. sz. 114. p.; EK jkv. 1931. 200. sz. 172. p.; EK jkv. 1936. 300. sz. 324. p. (Ennek eredményéről nincs információnk.) EK jkv. 1943- 359- sz. 457~459- P37
