Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Szvitek Róbert József: Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között az 1630-as években
112 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) A református püspök az egyházát ért veszteséget úgy igyekezett csökkenteni evangélikus püspöktársa előtt, hogy az áttért lelkészek - név szerint Szakonyi Kóbor János, Csillag Dávid és Czeglédi György37 - életvitelét kifogásolta, ami miatt nem sajnálta, hogy elhagyták a református egyházat (Ld. ll. sz. levél.). Valójában azonban igyekeztek áttért társaikat visszacsábítani, mint tették ezt 1636. február végén, amikor a kiskomári partikuláris zsinaton megjelent Szakonyi Kóbor Jánost próbálták meg a visszatérésre rávenni, de nem jártak eredménnyel.38 * Az evangélikusok által elfoglalt gyülekezetek pontos számát a szórványos adatokból nem tudjuk megállapítani. Az egymástól többéves kihagyásokkal megjelenő adatok esetén akár az is előfordulhatott, hogy egy-egy gyülekezet két ismert időpont között felekezetet váltott. Azokról a református gyülekezetekről, amelyek még az 1618. évi összeírásban szerepelnek, de a későbbiekben nincs róluk adat, nem állíthatjuk, hogy evangélikussá lettek, mint például Csokonya, Juta, Lápafő, Mocsolád, Tölyvár. Csak akkor lehetünk ebben biztosak, ha a gyülekezetek megjelennek az evangélikusoknál, mint Kisgörbő, Hahót vagy Gelse esetében. Kisgörbőről 1631. október elején Kis püspök 17 katona segítségével űzi el a református lelkészt, Textoris Mátyást (ld. 6. sz. levél), és ezt követően csak evangélikus lelkészeit ismerjük.34 Ezek mellett voltak olyan gyülekezetek is, amelyeket csak ideiglenesen tudtak átvenni az evangélikusok. így a már említett Lábod mellett Csurgó, ahova 1632-ben Kis Bertalan evangélikus lelkészt avatott fel, de 1634-től újra református lelkészei vannak, Segesd, amelyet Thury 1634-ben mint evangélikusok által elfoglaltat említ, de 1636-ban, 1646 és 1651 között, illetve 1657-ben már református lelkésze van.40 Ugyanakkor van forrásunk olyan esetre is, amikor evangélikus lelkész tér át a reformátusokhoz, mint a Szennán fel nem avatott evangélikus lelkészként tevékenykedő Vodarics Mihály, aki 1636-ban tért át.41 Érdekes Zalanthai Péter esete, aki Kisbajomban volt református lelkész 1625-ben, de 1631-ben a csepregi zsinat Szentkirályra avatta fel evangélikus lelkésznek. Azonban Nagybajomban Laskói Sándor alesperes több lelkész és világi 37 Ceglédi (Czeglédi) György 1601 és 1604 között a heidelbergi egyetemen tanult. Mint galamboki református lelkészt a törökökhöz való átszökés gyanújával 1618-ban Sárkány István kiskomári főkapitány elfogatta, és Veszprémbe vitette Patai István püspökhöz, aki Pápára vezettette, és ott tartotta fogva. Itt Gersei Petheő Margit kedvéért evangélikus lett, ami miatt kiszabadult a börtönből. A szentlőrinci zsinaton 1618. november 3-án a reformátusok határaikból örökre száműzték. 1621-ben a Szabolcs megyei Rakamaz lelkésze, majd visszatért a Dunántúlra és a veszprémi református esperességben lelkész, 1627-ben Szóládon, 1628-ban Gadácson. E levél értelmében 1632-ben már ismét az evangélikusok között található, és valamelyik somogyi gyülekezetnek a lelkésze. Vagy őt, vagy fiát 1643. június 9-én Kis Bertalan a Somogy megyei Udvarhely lelkészévé avatta fel. THURY, 1910/a. 18-19. P4 Thury, 1910/b. 100., 109. p.; Payr, 1924. 480-481. p.; Köblös—Kránitz, 2009. 357. p. (Ceglédi György név alatt.) 38 Thury, 1998.329. p. 34 Payr, 1924. 454-455- P40 Payr, 1924.482. p.; Thury, 1998.323., 382. p.; Köblös-Kránitz, 2009.271. p. Payr, 1924.474. p.; Thury, 1998.329-330. p. 41
