Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szigeti Jenő: Túlvilági kalandok. Adalékok a magyarországi spiritizmus történetéhez
112 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) Volt, aki praktikus célra akarta használni a szellemekkel való társalgást. Egy Hegyfalvi Kabos nevű meteorológus például 1898-1899-ben azzal kísérletezett, hogy egy médium segítségével jelezze előre az időt, a korabeli beszámolók szerint sikeresen. Az első generációhoz tartozott Prochászka Antal, aki a Szellemi Búvárok Pesti Egyesületének vezető médiuma volt. Márk és Lukács evangéliumának zárszavát írta meg nem sokkal halála előtt, talán 1878-ban, hét szakaszban.36 A spiritiszta folyóiratokba írók közül Bánffy János, Dessewffy Arisztid, Fekete János, Nérei Ödön és Wéber Ignác nevét említhetjük. Az egyházakat sem hagyta érintetlenül a spiritiszta hullám. Nyáry Rezső esztergomi kanonok 1877-ben az Új Magyar Sión című katolikus folyóiratban Adatok a spiritizmushoz címen írt három folytatásban tanulmányt.3? Schneider Vilmos 1889-es kötetét a „Budapesti Növendékpapság” adta ki.38 39 * * * * A legjelesebb pap, aki a spiritizmussal behatóan megismerkedett, Hock János (1859-1936) volt,39 akinek kalandokkal teli politikai és újságírói életében a spiritizmussal való ismerkedés is belefért. Híres könyvnek számított „Erzsi nővér” (Rónay Ernőné) könyve, amit állítólag a túlvilágról diktált Hock János a jeles médiumnak.«0 A századforduló protestáns sajtójában is sok hírt, cikket, érdekes anyagot találunk a spiritizmusról.«1 A kolozsvári Kis Tükör cikkírója szerint az asztaltáncoltatás tréfájával indult és „már valóban lelki kolerává kezd lenni”. Ezért az egyház hivatalosait harcra szólítja fel ez ellen a tévhit ellen.«2 Mikos János«3 báró a Vas megyei Mikosszéplak neobarokk kastélyának „dzsentri-allűrökkel” terhelt ura, kit tulajdon apja is kitagadott pazarlásai miatt, „Országos Spiritiszta Szövetség” néven 1898. február 21-én a Nemzeti Szállóban egy másik szellemidéző egyesületet alapított, ami inkább csak papíron létezetett, mint valóságban. Természetesen az újságok híradása szerint két alelnököt is választottak Bánó Zoltán császári-királyi kamarás személyében, valamint Nérei Ödön spiritiszta író is alelnök lett, a titkári teendőket Repich Ferencre bízták. A szövetség proklamációjában 36 Szellemi szózat az emberiség hét gyülekezetéhez. Bp., 1921. (A Szellemi Búvárok Budapesti Egyesülete kiadása.) 37 Várnai [Nyáry Rezső]: Adatok a spiritizmushoz. In: Új Magyar Sión, 1877. 641., 747-, 924- P38 Schneider Vilmos: A szellemekben való újabb hit. Bp., 1889. 39 FodorJózsef: Hock János. In: Világ, 1946. 413. p.; NádN. Károly István: Hock. Bp., 1936.; Magyar Életrajzi Lexikon. I. köt. Szerk.: Kenyeres Ágnes. Bp., 1967. 726- 727. p. Témánkhoz A modem miszticizmus (Bp., 1938) című posztumusz könyve ad anyagot. «° Erzsi Médium [Rónay Ernőné]: Isten végtelen jóság! Krisztus az út. (Hock) János testvér tanítása az örökkévalóságból... útján. Bp., 1939.; Uő: Magyarok királynéja. (Hock) János testvér karácsonyi beszéde az örökkévalóságból... útján. Bp., 1941. v Pl.: TlRTSCH György: Vallás és spiritizmus. In: Evangélikus Egyházi Szemle, 1899. február. 23-25. p. 42 A spiritizmusról. In.: Kis Tükör, 1899. május 13.149. p. «3 Színdarabot is írt Sobri Jóska Amerikában címen, amit a szombathelyi műkedvelők be is mutattak, A család jelese Mikos Olga, akit 1871-ben hg. Yuturbide Salvator, a mexikói császár örökbefogadott fia, a mexikói trónörökös feleségül vett. Az esküvőre a mikosszéplaki kastély kápolnájában került sor.
