Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században
86 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) a rendek segítségkéréssel fordultak minden magyar és európai protestánshoz.^ Az evangélikus polgárok, a nemesek és a mágnások az építésre különböző összegeket fordítottak, de ingatlanokat is, valamint a belőlük származó jövedelmeket. Epeijes városa a saját főiskolája számára két jobbágyfaluja, Kajáta és Monyhád bevételeit szánta, valamint két további nemesi birtokot. A következő hónapokban az egész országban és a határokon túl is folytatódott a gyűjtés. Az erdélyi rendek mellett nem kis összegekkel járultak a kollégium létrehozásához a németországi városok, egyes evangélikus német fejedelemségek, holland rendek, úgy mint a dán és a svéd király, aki egyedül 20 ooo forintot adományozott.* 66 Neki is köszönhetően 1666 elején a teljes begyűjtött összeg több mint 50 000 forintot tett ki. Az elegendő anyagiak megszerzése és a szükséges előkészületek után 1666. április 6-án a polgárság többségének és számos vendégnek a jelenlétében ünnepélyesen letették a Felső-Magyarországi Evangélikus Rendek Kollégiumának alapjait. Még az alapkő letétele előtt Epeijesen a városi tanácsnál közbenjárt az esztergomi érsek, Szelepcsényi György prímás, hogy meggátolja az építést. Ugyanígy I. Lipót király elrendelte az eperjesi magisztrátusnak az építés beszüntetését, és a parancsát még kétszer megismételte. A városi tanács válaszában elutasította vádjait (miszerint nem az egyetemet vagy az akadémiát építette volna), és megerősítette egy új iskolai épület építését a régi helyett, amelyet a felső-magyarországi rendekkel együtt épített,6? mivel az már nem felelt meg a diákság magas létszámának. 1667. április 16-án, röviddel az építés befejezése előtt szerződést kötöttek a felső-magyarországi rendek és Eperjes szabad királyi város a jövőbeli kollégium közös használatáról és igazgatásáról. Minthogy a kollégium megnyitásával megszűnt az addigi eperjesi gimnázium, az új iskola annak a szerepét is betöltötte. Minden más kérdés mellett a kollégium tanárain, felügyelőin és kurátorain is megállapodtak. A nemesi rendből ezt a funkciót betöltötték: Semsey Ferenc sárosi alispán, Keczer András, Keczer Melchior, Dobay András, Sárossy Sebestyén és Fajgel Péter. Jellegzetes az, hogy a többségüket néhány év múlva a Thököly-felkelés résztvevőinek soraiban találhatjuk. A polgári rendből Epeijes szabad királyi város bírája és tanácsosai töltötték be e hivatalokat. A rendek és a város baráti kapcsolatát a kollégium alapításakor és a továbbiakban kifejezte az is, hogy egyenlő arányban volt képviselve a 6 felügyelő a nemesség és az eperjesi polgárok köréből. Rendkívüli inspektoroknak tizenöt nemes választatott meg Thököly István gróffal az élen, úgy, mint a hat szabad királyi város magisztrátusai és a felső-magyarországi bányavárosok, valamint a 13 szepességi város közös vezetése.68 Ezen pontok mellett a szerződés olyan 65 Sä Presov, EKP, 101: Az eperjesi evangélikus kollégium alapítólevele 1665. november 18-ból. 66 EOL (Evangélikus Országos Levéltár) Budapest, V. 11: Az 1655-ös kollégiumi építkezésről szóló gyűjteményeskönyv. KORABINSKY, Johann Matthias: Geographischhistorisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg 1786,154.1.; Hörk, J.: Az Eperjesi ev. ker. Collegium, 9. 6? Hörk, J.: Az Eperjesi ev. ker. Collegium, 9-11.1. 68 SA Presov, EKP, 101.
