Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században
Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században 77 tankönyv is-, melyeket a városi iskolában használtak.22 * * * A15-16. században a bártfai iskolát csak képzett rektorok vezették, többségükben a krakkói egyetemen szerezték a baccalaureatusi vagy magiszteri végzettségüket. A 16. században természetesen már Bártfán sem felelt meg az iskola épülete a magas követelményeknek, s a város itt is úgy döntött, hogy újat építtet. Az új iskola 1508-ban épült fel a főtér északi végén, a Szent Egyed templom szomszédságában, mely épület kis javításokkal máig is fennmaradt. A kisszebeni iskoláról viszont elég kevés adat maradt fenn a középkorból. Legelőször 1435-ben tesznek említést a kisszebeni iskoláról, mégpedig a rektor fizetésével kapcsolatban, akinek a városi pénztárból kellett fizetést, a lelkésztől pedig ételt kapnia. 23 Az első ismert kisszebeni tanító (iskolamester) a baccalaureus Lőrinc volt 1459-ben,2/* őt követte Liszt Gergely, aki 1446-ban dolgozott a városban.25 A középkor végén, 1519-ben a városi tanács egy új, téglából épült iskolát emelt fel a főtér közepén, melynek költségei 76 forintot tettek ki.26 A reformáció korában Az 1526-os tragikus mohácsi vereség véget vetett a középkornak Magyarországon. Az ország belépése a kora újkorba a Habsburg-dinasztia fellépésével, a királyság közép-európai monarchiájába való bekebelezésével, két törvényes uralkodó (I. Ferdinánd és I. János) vetélkedésével, a török pusztítással és az annak következtében lezajló török hódítással, Magyarország három részre való szakadásával és más problémákkal jellemezhető. A vitathatatlanul negatív változások ellenére aló. század az ország lakosságára nézve a kultúra, a művészet és a művelődés fejlődését eredményezte. A humanista művelődés és a reneszánsz művészet fellépése és dinamikus fejlődése a Mohács utáni században mindenekelőtt a reformáció következménye, amely gyorsan előretört az ország minden részében. Sáros vármegye a szabad királyi városainak és német lakosságának köszönhetően a Királyi Magyarország2? azon régiói közé tartozott, ahol a reformáció leghamarabb honosodott meg. A három szabad királyi városban még Mohács előtt megjelentek az első hittérítők Luther gondolatait teijesztve. Eperjesen működött Wolfgang Schustel mindaddig, amíg a plébánossal való konfliktusa miatt nem száműzték.28 Még korábban, 1524-ben Kisszebenben János prédikátor2« hirdette 22 Dejiny Bardejova. Kosice 1975,174.1. 23 TÓTH, Sándor: Sáros vármegye monográfiája III. Budapest 1912, 264.1. 22 Uo., 264.1. 2s BÉKEFI, Reming: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest 1910. 479-1. 26 LUKÁŐ, Eduard: Vznik a rozvoj skolstva vSabinove do r. 1640. In: Kónya, P. a kol.: Dejiny Sabinova. Presov 2000,117.1. 27 A megnevezés a Magyar Királyság azon részét jelöli, amely az 1541-es évet követő felosztás után a Habsburgokhoz került (ekkor foglalták el az oszmánok Budát, és önállósodott az Erdélyi Fejedelemség). 28 BODNÁROVÁ, Miloslava. Reformácia vo vychodoslovenskych mestách v 16. storocí. In: Ulicny, Ferdinand (ed.). Reformácia na vychodnom Slovensku v 16.-18. storoéí. Presov: Biskupsky úrad Vychodného distriktu ECAV na Slovensku, 1998, 22.1.
