Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rébay Magdolna: Megoldási kísérlet a kisiskolák helyzetére: a lelkésztanítóság intézménye a református egyházban a Horthy-korszakban
66 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) Kőrös-parti diák.^s Gödé Lajos nagykőrösi lelkész szerint „nem a maguk jószántából jöttek hozzánk, hanem felsőbb rendelés folytán. Abban, hogy itt kellett lenniük, valami büntetésfélét láttak..,”75 76 A lelkészjelöltek nagy többsége nem akart alacsonyabb presztízsű képzésben részt venni, munkát ellátni. (Eleve gondot jelentett a kis falusi gyülekezetek lelkészi utánpótlásának biztosítása.) Főleg az első tanfolyamok hallgatói lázadtak a képzés ellen, ezért teljesítették pontatlanul vagy késedelmesen a kötelességeiket, ezért nem fogadták el a számukra már szokatlan szabályokat, mint például a kötelező óralátogatás.77 A lelkészhallgatók hozzáállásából és életkorából fakadhattak azok a fegyelmi problémák, amelyekre Sárospatakon panaszkodtak.78 Azokon az akadémiákon, amelyek előírták a tanítói képesítés megszerzését, felmentést pályaalkalmatlanság címén, rossz zenei hallás esetén vagy az egészségi állapotra hivatkozva lehetett kérni.7« A Konvent a lelkésztaní- tó-képző tanfolyam elvégzése alól a zenei hallás hiánya mellett középiskolai tanári tanulmányok vagy magasabb szintű tudományos teológiai képzés folytatása esetén engedett felmentést. A döntés jogát az egyházkerületi közgyűlések kezébe helyezte.80 A teológushallgatók a tanítóképzést szükségtelen kitérőként élték meg: „Sokan úgy érezték, hogy ezzel elkanyarodnak hivatásuk gyakorlásától, s az itt szerzett képesítésre úgy sem lesz szükség, csak szórványos esetekben. Továbbá: úgy éreztük, hogy az akadémiai képzés szintjétől ezzel visszacsúszunk a középiskolás képzés szintjére. Végül az sem volt közömbös, hogy egy gyakorlatilag inaktív esztendő következett el, ami anyagilag is terhet jelentett, mert abban az időben nem volt ingyenes a theológiai képzés sem, és keresőképtelen állapotunkban még egy év a szülőket terhelte.”81 Az anyagi teher már a képzés során keletkezett: tankönyveket kellett vásárolni, kifizetni a vizsgadíjakat.82 * Problémaként jelentkezett továbbá, hogy a lelkésztanító-képzésbe csak a férfi teológushallgatók kapcsolódhattak be. Klebelsberg Kuno 1927-ben kiadott rendeletében korlátozás nélkül megengedte, hogy a református teológiai akadémiák felvehessenek nőket is.83 Ezt követően egyre több nő iratkozott be a teológiákra. Ők azonban nem tehették le a lelkészképesítő vizsgákat, ezért lelkészként nem, csak vallástanárként tudtak elhelyezked75 Tóth János lelkészt idézi: SERI, 1984. 50. p. 76 Idézi: Seri, 1984. 29. p. 77 Uo. 17., 30., 21-22., 17-18. p. A mulasztások száma utóbb a szigorú szabályozás miatt csökkent. Az egyházkerületi tanács ugyanis elrendelte, hogy a tanítóképzőnek minden hónapban fel kell teijesztenie a hiányzók névsorát az indoklással együtt, és mellékelnie kell a véleményét arról, hogy szerinte elfogadható-e a mulasztás. A püspököt pedig felhatalmazta, hogy szükség esetén fegyelmi eljárást indítson. - DMREK jkv. 1937. szeptember 19., 32. sz. 208. p. 78 KÖDÖBÖCZ JÓZSEF: Tanítóképzés Sárospatakon. A kollégiumi és középfokú képzés négy évszázada. Bp., 1986. 242. p. A tanítóképző igazgatója nem látott ilyen problémát, ld.: EGEY, 1980. 20. p. 7« EK jkv. 1933. 84. sz. 91. p.; vö. EK jkv. 1931. 200. sz. 169., 173. p. 80 EK jkv. 161. sz. 149-150. p. A Dunamelléken külföldről visszatérve meg kellett kezdeni a tanítóképzést. - SERI, 1984. 44. p. 81 Dr. Kiss János ny. lelkészt idézi: SERI, 1984. 45. p. 82 EK jkv. 1931.-199. sz. 165. p.; 200. sz. 171. p. 83 Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei. Bp., 2006.164. p.
