Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KALÁSZATOK - Somodi Imre: Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban

Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban 115 tesládája” minősítést a Munkás is előszeretettel alkalmazta a Pécsi Újlapra. A két napilap szemléletére pedig jellemző, hogy a sztrájk kapcsán a katoli­kus Dunántúl a munkásokról szól nagyobb jóindulattal, s elmarasztalja a vállalkozókat, míg a liberális Pécsi Napló éppen fordítva. A Dunántúl to­vábbá kiemeli a Pécsi Keresztény Szociális (Keresztényszocialista) Egyesü­leti szerepét a munkabéke megteremtésében, míg a Pécsi Napló enyhe kritikával illeti a keresztényszocialistákat. Pécsett a 20. század elején szervezettség és öntudat szempontjából az építőipari munkásság - természetesen a bányászok mellett - kiemelkedett az egyéb szakmák képviselői közül. 1913 őszén több építőmunkás-sztrájk is kirobbant a városban: a Pius Gimnázium építkezésén kitört sztrájkok mel­lett sztrájkoltak a Neuschloss cég munkásai a cég két különböző építkezé­sén is, a Jaulus cég építőmunkásai, illetve a Somogyi és Tarján cég építő­munkásai. Abban az évben a pécsi építőmunkások között jelentősen erősödött a keresztényszocialisták befolyása, s másfélszer több építőmun­kás tartozott a keresztényszocialista szakszervezethez,5 6 mint a szociálde- mokratákéhoz.7 Ennek magyarázata minden bizonnyal az, hogy ekkor vette kezdetét az egyházi megrendelésben épülő Pius Gimnázium nagyszabású építkezése, ahol - az építtető, Zichy Gyula kikötése szerint - csak keresz­tényszocialista munkások dolgozhattak.8 9 Mindazonáltal az építőmunkások őszi sztrájkhulláma a Pius Gimnázium építkezését is elérte. Azonban az építkezésen kitört első sztrájk mégsem az építőmunkások­hoz kötődik. 1913. augusztus 6-án (más forrás szerint 7-én) 30-40 keresz­tényszocialista fuvaros szüntette be a munkát a gimnázium építkezésén. A sztrájk augusztus 9-ig (más forrás szerint 11-ig) tartott, amikor végül létre­jött a megállapodás. Reiszer Ádám és Fónagy Béla építési vállalkozók telje­sítették a fuvarosok követeléseit.« 5 Az egyesület nevének említése „Keresztény Szociális” és „Keresztényszocialista” for­mában egyaránt előfordul. Vő.: Pécs lexikon. I. köt. Pécs, 2010. 386. p. Mivel a sztrájkkal kapcsolatos források többnyire az utóbbi jelzőt használják, ezért magam is ezt teszem. 6 Keresztényszocialista Építőmunkások Országos Szövetségének pécsi csoportja. Bő­vebben: Pécs Lexikon, I. köt. 2010.386. p. 7 MNL. BML. Pécs szab. kir. város Rendőrkapitányi Hivatal iratai, 69. Az 1913. évre vonatkozó munkásmozgalmak adatai. Illetve: A rendőrség nyomtatott évi jelentése az építőmunkások sztrájkjairól. In: Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi mun­kásmozgalom történetéhez, I. köt. Pécs, 1968. (továbbiakban: Munkásmozgalom. 1968.) 347-348. p.; A baranyai-pécsi munkásmozgalom története, I. köt. Szerk.: Szi­ta László, Pécs, 1985. 274-276. p. 8 Pécsi Püspöki Levéltár (továbbiakban: PPL.) III. 4. (= A Pius Internátus iratai.) Pius tervrajzok, 1/1. Szerződés Zichy Gyula püspök és az építési vállalkozók között, 1913. július 2., 7. pont. PPL. III. 4. Pius tervrajzok, 1/2. Megállapodás az építési vállalkozók és a Pécsi Keresztényszocialista Egyesület között, 1913. július 2. 9 MNL. BML. Pécs szab. kir. város Rendőrkapitányi Hivatal iratai, 69. Az 1913. évre vonatkozó munkásmozgalmak adatai.; Dunántúl, 1913. augusztus 12. 4. p. A fuvaro­sok eredeti munkafeltételeiről egyébként az alábbi dokumentum tájékoztat: PPL. A Jézus Társasági pécsi kollégium építkezésére vonatkozó iratok III., 2. A Pécsi Keresz­tényszocialista Egyesület levele Pilch Andornak, 1913. május 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom