Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban

86

Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014)

kerületből származott, amikor a házassági peres ügyek megoldatlanságára hivatkozva javasolták május elején, hogy az esperesek püspöki helynöki hatalommal járjanak el.33 Az esperesi kerületek nagyobb önállósága viszont nem egyértelműen az esperes, hanem sokkal inkább a kerületi papság akaratát volt hívatott szolgálni. A püspök által kinevezett helynök, Kedves István kolozsvári plébános a szabadságharc leverése után írt jelentésében rá is mutat: „az én helyettességemet nem mindenütt fogadták el, mint Gyergyó- ban, és Felcsíkonas másutt határozatilag is érvénytelennek nyilatkoztatták és azt hivatalosan is megírták.”36 A forradalmi kormánynak is jól jött a katolikus papság által választott belső autonómia, hiszen a közvetítéseket kihagyva közvetlenül az érintett kerületekkel tarthatta a kapcsolatot. Ezért a rendeleteket már nem a gyulafehérvári várban elszigetelt püspökkel, de még csak nem is az általa kinevezett helynökkel, hanem közvetlenül a forradalmat pártoló esperesekkel közölték.

Az alapelv, hogy a forradalmat pártoló esperes közvetítő szerepét használta ki a forradalmi kormány, éppen a felcsíki esetben vált nagyon indokolttá az orosz intervenció megkezdődése után.3? Az ezzel kapcsolatos levélváltásokból derül ki, hogy a felcsíki kerület elszigeteltsége, információs hiánya alapvetően a kerületi főesperes közömbös magatartásának volt a következménye. Az orosz betörés miatt szükséges fokozott lelkesítés feladatának felvállalása a forradalmi magatartásáról közismert kerületekben

gondolatát is üdvözlik, ennek szellemében körlevelet is szerkesztenek. - Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Protocollum consistorialia, 1847-1849.1849. június 30.

33 .Addig is, míg K[ároly]Fejér Vár a zár alól fel nem szabadula, a helybéli tisztelt Elnökünk ruháztatnék fel Püspöki hely tartói hatalommal: úgy a többi Esperesi székek is kérettetnének meg, hogy Elnökeiket ruháznák fel az írt hatalommal azért ne talán, a váló, és más perek a zár alatt hátra maradást szenvegyenek." Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve, 1814-1862. 1849. május 3. (Gyergyószárhegy. Esperes-kerületi gyűlési jegyzőkönyv.) - GyFLGy. Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia, 1276-1861.

34 Kedves István Csíkszentdomokoson született 1782-ben. Pappá 1806-ban szentelték, kolozsvári káplánsága után 1808-tól Gyergyóremetén plébános és kerületi jegyző, 1825 és 1830 közt gyergyói esperes. 1830-tól székelyudvarhelyi plébános, kerületi esperes, gimnáziumi igazgató. 1831-től Kolozsváron plébános, kanonok, a kolozsmo- nostori levéltár őre. 1836-től iskolai felügyelő, apát. 1848-ban ideiglenes püspöki helynök. Meghalt 1864. július 14-én. FERENCZI, 2008. 293. p.

35 Érthető, hogy felcsíki születésűként és egykori gyergyói esperesként ezt a két kerületet külön kiemelte.

36 Kedves István ideiglenes püspöki helynök jelentése Kovács Miklós püspöknek. Kolozsvár, 1849. szeptember 7. - GYÉFKL. Pl. 225/1849.

37 Az orosz beavatkozásnak hírére már május 18-án elhatározta a minisztertanács, hogy népfelkelést kell szervezni, amelyet vallásilag is motiválni kellene. Ezért rendelte el Horváth Mihály, hogy május 27-től kezdve három héten át minden vasárnap s az első és második hét csütörtölq'én a népet a papok a szabadságharc folytatására lelkesítsék, a római és görög katolikusok körmeneteket tartsanak. Provocare §i ränduire cátre tofi preofii patriei de fiecare religie - apel al ministerului cultelor Mihail Horváth, ales episcop al Cenadului. Debrecen, 1849. május 18. - Román Állami Levéltár. Kolozsvár. Fond 563: Colectia Revolutia de la 1848, registru 107. Ikt. sz. nélk.