Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban
82 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) síteni, de Udvarhelyszékre időközben megérkezett Teleki utasítása, így ott nem is erőltették a küldetésüket, hanem Háromszékre távoztak, ahonnan az alsócsernátoni, majd a május 31-én tartott kézdivásárhelyi népgyűlés után kénytelenek voltak Csíkszékre menni. Ideérkezésük előtt, június 1-jén két levelet is címeztek neki, amelyek arról árulkodnak, hogy az alcsíki hangulatot sikerült az Unióra hangolni, viszont a felcsíki részen problémákra számíthatnak. Az első, névtelen levélíró, aki barátjának szólítja Gál Sándort, beszámol arról, hogy elfogatását tervezik Csíkban, hozzátéve, hogy „Alcsíkon történt holmi átalakulás [...] Az alcsíki események lecsillapítására az ezred[es] és még több alattvaló tisztek lejártak, de siker nélkül. Felcsíkon még mind a régi lábon áll. Az ezred[es] nagyon tart a kitöréstől, ma éppen az ezred[es] több alattvaló tiszteket felvont Felcsíkra a népet még nagyobb rabságba vezetni, s mind némelyek gyanítják, mindenütt a fegyvert viselőktől hitet bevenni és ezt azért akaiják tenni, hogy a fegyveres, azaz fegyvert viselők állhatatosak, és hogy a régi járom alatt meg akarnak maradni.”16 Endes Miklós alkirálybíró is megerősíti ekkor kelt levelében az alcsíki lelkesedést, megnyugtatva Gál Sándort, hogy nem lesz semmi bántódása, a csíki határőrezred mindkét ezredese hajlandó őt barátsággal fogadni, sőt Felcsíkon is kitenni a nemzeti lobogót az Unió jeléül.1? Hogy pontosan mi történt, a dokumentumokból nehéz egyértelműen megállapítani, viszont ha a névtelen barát levelét tekintjük hitelesebbnek, az mindenképp egybecseng azzal, hogy az alcsíki-kászonszéki kerületben a zsinati munkálatokba való bekapcsolódás intenzitása mellett a felcsíki térségben a tájékozatlanság volt a jellemzőbb, ahol - amennyiben elfogadjuk, hogy a térség az esperes okozta kommunikációs problémák miatt információhiányban szenve- dett-hihetővé válik, hogy a határőrezred General Commandonak alárendelt vezetősége inkább tudott ellenforradalmi tevékenységet szervezni. Csíkszéken Gál Sándor érkezéséig a hatóságok Csík, Gyergyó és Kászon székeknek is megszervezték a népgyűlést június 15-re Csíksomlyón, ahol Gál szavait végül kedvezően fogadták. Csíksomlyón, amint a petíciós akciónál jeleztük, a ferences atyák hatására az Unió iránti lelkesítés már megtörtént, a petíciós ívek aláírására a népgyűlés előtt néhány nappal, június 11-én került éppen sor.”18 Gál Sándor a maga részéről természetesnek tekintette, hogy a székely haderőnek a magyar minisztérium terveinek megfelelő mozgósítása csak a papság segítségével lehetséges. Beszámolójában a székelyföldi kiküldetéséről - amikor a székelység belső problémáit vázolta 16 Ismeretien Gál Sándornak. Csíkszereda, 1848. június 1. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, (továbbiakban: MNL. OL.) H 2. (= 1848/49-i levéltár. Miniszter- elnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány, Kormányzó-elnökség.) 1848/454. v Endes Miklós alkirálybíró Gál Sándornak. Csíkszentsimon, 1848. június 1. - MNL. OL. H 2.1848/454. 18 Egyed Ákos szerint Gál Sándor csíki sikerének a hátterében a papság támogatása mellett fontos szerepe volt annak is, hogy a csíki származású Gál Sándor ugyanúgy római katolikus volt, mint Csíkszék lakossága. Egyed Ákos: 1848 erdélyi magyar vezéralakjai, Marosvásárhely, 2004.73. p.
