Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi hagyatékához
64 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) eskiittem meg a Praedikátori tißtre én D. E: P. a Lißkai Templomban. A[nn]ö. D[omini]. 1683. S[aros-]Pataki Praedikátorságomb[a]n.” Ezután a magyar betoldás után következnek latinul az 1630-as Miskolci Csulyak István-féle beiktatási rituálénak kizárólag az esküt követő legvégső pontjai, a megáldás formulái („Formulae Tempore ordinationis” címmel) és az Ember Pált beiktató lelkészek nevei és titulusai („Cum ego candidaret Lißcae, A[nn]ő. 1683...” kezdettel). Az 1728-as kiadványban ez a szakasz megfeleltethető a III. könyv III. szakaszában lévő XXVI. fejezettel, csak éppen átszerkesztve. A Lampe-féle változat a zempléni jegyzőkönyv alapján halad, és ennek 13. részében kerülnek elő a kéziratban található szövegnek az áldást osztó formulái. Ezt követi az esperes beszédének és az 1630-as újhelyi gyűlés egyéb érdekességeinek, adatainak közlése. S mindennek végén zárójelben olvashatjuk a kéziratban látott szöveg kereteként található személyes vonatkozásokat átszerkesztve.49 Majd ezután három sor zárja ezt a fejezetet, a csehek hasonló rítusáról, Camerarius História Narratió- ját idézve. (Ld. 4. sz. melléklet.) Azaz itt egy többszörösen átszerkesztett fejezetet láthatunk magunk előtt, s emellett a magyar szerkesztő életútjára vonatkozó pontos utalást, mely nem található meg a kéziratos könyvbejegyzésben. Az egyháztörténet fennmaradt kézirataiban a következőt tapasztaljuk. A Sinai-féle másolat az előbb látott módon rengeteg rövidítést (nemcsak a szóvégeken szokásos ligatúrákat, hanem a kettőzött betűk egyszerűsítését is láthatjuk), és több elírást (pl. „matriulciula” a matricula helyett; „inpositiónem” az impositionem helyett), betűtévesztést tartalmaznak (a különbségeket a táblázatban a fenti megoldáshoz hasonlóan jelöltem, vastagítással). A Szatmári Paksi-féle másolat letisztultabb formájú, és amikor különbözik a két kézirat szövege, akkor a Lampe-féle kiadvány ennél a szövegnél az 1722-es variánshoz igazodik. Az Ember Pál saját kötetének előzéklapjain található bejegyzésekhez képest két jelentősebb változás található: a fogadalom három részéből az esperes és a segédesperes kijelentései felcserélődtek; illetve az Ember Pál- féle eskü időpontja Lampénál pontosan rögzített. Utóbbi egy zárójeles megoldással került a Lampe-féle szövegbe. „(NB. Juxta hunc ritum ordinatus est compilator horum ritualium ad Ministerium Ecclesiae Saros- Patakinesis comitatus Zempleniensis, A. 1683. 12. Juny. cum reliquis tribus Fratribus. Manuum impositores fuere...)”.s° Ez a leírás egyrészt megadja a referenciát a magyar szerkesztő életére vonatkozóan, viszont tartalmaz egy plusz adatot, egy pontos dátumot annak beiktatásáról. Ez viszont nincs benne az Ember Pál saját kezű feljegyzésében, ami kis változtatással bekerült a Lampe-féle kiadványba. Ennek az esetnek a leírását ezentúl csak egyetlen forrásból ismerjük: a Szombatin János pataki könyvtáros és tanár által szerkesztett iskola- és egyháztörténeti jegyzetekben olvasható, ami 1793-ban készült^1 Szombathi apró és pontos adatokból, könyves és kézirattári anyagok alapján építette fel a 42. pataki lelkész, Ember Pál arcát és életútját, tudott « Lampe-Debreceni, 1728.721-722. p. 5° Lampe-Debreceni, 1728.722. p. s1 Szombathi, Johannes: Memoriale Historicum. Patak, 1793. [Kézirat.] - SRKNK. Kt 42, 69.
