Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása
Összehasonlító táblázat Alistáli Farkas Jakab: Problemata aliquot ad politiam ecclesiasticam de scholis Apáczai Csere János: De summa scholarum necessitate Megjegyzések 1.) az iskola definíciója „Schola est ordo seu societas docentium et discentium ea. auae nublice Drivatimaue sunt utilae.” „Schola. Auditores. T...1 est ordo et societas ea docentium et discentium, quae in vitae humanae statibus sunt utilia et necessaria.” Az Alistáli-értekezésben az iskola ezen definíciója egyenesen Alstedtől ered, majd szinte szó szerint veszi át ezt Apáczai is. 2.) az iskola szintekre bontása I. De scholis in genere II. De Infimis, seu scholis vulgaribus III. De intermediis seu scholis literatorum. trivialibus IV. De scholis suoremis. seu de Universitatibus „Quae quidem societas ab magnam membrorum diversitatem uniformis cum esse nequeat, non sine summa omnino ratione scholas in infimas, intermedias et suDremas dispeci ab aequis rerum aestimatoribus videmus.” Az Apáczai-beszédben az iskola definícióját rögvest követi az iskola szintekre bontása, az Alistáli-disputáció szerkezeti egységei is az iskolarendszer ilyesfajta részekre tagolását tükrözik. 3.) az alsó iskola meghatározása ..Scholaé infimae seu vulaares. ataue adeo ouibusvis communes sunt illae, in auibus Dronuntiatio et scriptio linguae vernaculae cum elementis et praxi religionis, nec non civilitate morum, aliisque quibusdam artibus et linguis in vita communi necessariis aut utilibus docentur.” .An ad amolificationem trivialium scholae vernaculae puerorum in civitatibus non facile amittendae sint?” .Adeo uuidem ut infimae illae sint vulaares. utnote quibus linauae vernaculae cum religionis elementis lectio. Dronuntiatio et scriptio protissimum excolatur, unde vernaculae quoque appellantur.” Az Alistáli-beszédből a holland alsó iskolákban tanítandó tárgyakról teijedelmes leírást kapunk, amelybői Apáczai a katekizmustanítás mellett csak azt a néhány elemet emeli ki, ti. az írás, az olvasás és a beszéd tanítását, amellyel az alsó iskolák anyanyelvi jellegét magyarázni lehet. Az elemi iskola anyanyelvi iskolaként való emlegetése az Alistáli-értekezésben is megjelenik, mikor az a kérdés merül fel, hogy vajon a triviális iskolák számának gyarapítása az anyanyelvi iskolák könnyed mellőzését vonja-e maga után? 4.) az iskola középső szintjének meghatározása „Schola triuialis Í...1 est societas discentium et docentium, unEuas. artes, reliaionem et hnnos mores. „Mediae vero per artium praecipue trium utriusque Gram. Scii. Reth. et Loaicae catechesios et bonorum Az Alistáli-beszéd az iskola középső szintjén tanítandó tárgyakról is terjedelmes leírást ad. Mindezekből csak a triviális iskola általános meghatározásában (amelyben egyébként a középfokú iskolának az akadémiai stúdiumokra való előkészítő funkciója is egyértelműen megjelenik) és a mediocris szint leírásában szereplő diszciplínák (amelyek más tantárgyak mellett az excellentior fokozaton is fel vannak sorolva) kerülnek megemlítésre Apáczainál. auibus Dueri ad Academica studia Draenarantur 1...1 / mediocris [...] Illa est, in qua linaua latina et pracca cum Rhetorica. Poesi, elementis Loaicae et Catechesi traduntur.” morum studium, ad suoremas viam praemuniat. trivialesaue vulso vocentur.” 5.) a felső iskola meghatározása ..Schola suprema, quae etiam Universitas, studium .Sunremae deniaue in omnibus disciolinis Az akadémiai, főiskolai előadások és gyakorlatok nyilvános és ingyenes jellege mindkét értekezésben megfogalmazódik. Alistáli a felsőfokú iskolákat is két típusba generale. Academia dici solet, est societas docentium lectiones et exercitationes, coram auibusvis ex et discentium oeculiari potestate instructa ad publicas in omnibus disciolinis lectiones et docentes peculiari sint potestate instructi ad honores exercitationes coram auibusvis ex leae et et qradus in quatuor facultatibus conferendum,
