Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása
28 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) állapít meg („Schola trivialis [...] est vel mediocris, vel excellentior”), majd az egyes fokozatokon megjelenő tantárgyakat sorolja fel. Mindezekből, ahogy az iménti idézetből is kitűnik, csak a triviális iskola általános meghatározásában - amelyben egyébként a középfokú iskolának az akadémiai stúdiumokra való előkészítő funkciója is egyértelműen megjelenik - és a mediocris szint leírásában szereplő diszciplínák - amelyek más tantárgyak mellett az excellentior fokozaton is fel vannak sorolva - kerülnek megemlítésre Apáczainál. A következő részlet az Alistáli-beszédből párhuzamba állítható a fent idézett Apáczai-szöveggel: „Schola trivialis [...] est societas discentium et docentium, unguas, artes, religionem et bonos mores, quibus pueri ad Academica studia praeparantur [...] / mediocris [...] Illa est, in qua lingua latina et graeca cum Rhetorica, Poesi, elementis Logicae et Catechesi traduntur.” Az excellentior szintű triviális iskolák rendjéről, működéséről többek között David Cythraeus, Heinrich Buliinger, Johannes Rivius, Conrad Dietrich és Wilhelm Zepper27 is értekezik. Végül a felső iskolákról is szó esik a kolozsvári székfoglalóban: ,A- felső iskolák minden tudományágban előadásokat és gyakorlatokat nyújtanak törvény szerint mindenkinek, éspedig ingyen. Ezeket akadémiáknak és egyetemeknek hívjuk abban az esetben, ha a tanítók különleges hatalommal vannak felruházva, hogy a négy fakultáson tudományos fokozatokat és címeket adjanak. Különben csak a gimnázium, főiskola vagy kollégium elnevezés illeti meg őket.”28 Az akadémiai, főiskolai előadások és gyakorlatok nyilvános és ingyenes jellege az Alistáli-disputáció IV. egységének első soraiban így fogalmazódik meg: „Schola suprema, quae etiam Universitas, studium generale, Academia dici solet, est societas docentium et discentium peculiari potestate instructa ad publicas in omnibus disciplinis lectiones et exercitationes coram quibusvis ex lege et quidem gratis habendas, et idoneos quosque testimoniis, praemiis, gradibus decorandos.” Voetius a felsőfokú iskolákat is két típusba sorolja (primaria, secundaria), majd kijelenti, hogy ezen intézmények között a tanulók és tanárok számára, a tanított diszciplínákra, az igazságszolgáltatás működésére, a taneszközök és a kiváltságok bőségére nézve nincs különbség, csupán abban a tekintetben térnek el egymástól, hogy az akadémiák adomá27 Wilhelm Zepper (1550-1607) református teológus volt, Marburgban végezte az egyetemet, majd Pfalzban, Hessenben tevékenykedett, 1594-től a herbomi egyetem professzora. A gyakorlati teológia mellett jelentős alkotások fűződnek a nevéhez az oktatás terén is, több iskolai rendtartást is szerkesztett, a De Politia Ecclesiastica sive forma ac ratio administrandi et gubernandi regni Christi című művében a triviális iskolákról, a klasszikus iskolákról és az akadémiákról irt. Ld.: IMRE MIHÁLY: „Úton járásnak megírása”. Kulturális emlékezet, retorikai-poétikai elvek érvényesülése Szenei Molnár Albert műveiben. Bp., 2009. 164-181. p. Imre Mihály Szenei Dictionariumának 1621-es kiadása, annak függeléke kapcsán foglalkozik Wilhelm Zepper munkásságával. A szótár függelékében szerepel a Syllecta Scholastica kötet, amely hat írást tartalmaz, köztük Zepper iskolákról szóló művét is. 28 „Supremae denique in omnibus disciplinis lectiones et exercitationes, coram quibusvis ex lege et quidem gratis habendas exhibeat, ubi si docentes peculiari sint potestate instructi ad honores et gradus in quatuor facultatibus conferendum, Academiae et Universitates nuncupantur, secus Gymnasiorum, illustrium scholarum collegiorumque appellationes duntaxat merebuntur.” Apáczai, 1981.13. p.
