Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos országainak belpolitikája (1523-1526)
Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos ... 13 feljelentették a Szentszéknél a régebben már megfogalmazott váddal: magánügyeit előtérbe helyezve hátráltatja a cseh ügy lezárását.61 A „feljelentők” mögött - közvetve vagy közvetlenül - Campeggio bíborost és Burgio nunciust lehet sejteni, akik egyébként jelentéseikben az események kedvező folytatását valószínűsítették.62 A két szentszéki diplomata minden bizonnyal Szálkái itthoni ellenlábasainak hatására feketíthették be az érseket. A Szent György napján megnyílt országgyűlés végül elfogadta a januári határozatot. A Budára küldött követséget Károly münsterbergi herceg vezette,63 és Lajos király május 21-én ünnepélyes audiencián fogadta őket.64 Az unió létrejöttét kihirdető pápai bulla megszövegezése azonban igen lassan haladt. Az otthon maradt radikális utraquisták heves tiltakozása és a szűk mozgásteret biztosító rendi megbízólevél miatt az amúgy is megosztott cseh küldöttség nem bizonyult könnyű tárgyalópartnernek. A Szentszék érdekeit képviselő Campeggio bíboros is gyanakvóan és fenntartásokkal viseltetett a cseh fél iránt,6s és a két felekezet egyesülését elsősorban teológiai és egyházpolitikai szemszögből vizsgálta. A legátus merevségével szemben az eseményeket a cseh rendi belpolitika oldaláról megközelítő Szálkái László jóval megértőbben viselkedett, ezzel azonban kivívta a bíboros nemtetszését is. Az érseket kétségkívül jobban motiválta a tárgyalás sikeres lezárása, hiszen így nemcsak belpolitikai ellenfeleit hallgattathatta volna el, hanem emellett a pápa által megígért bíborosi kalapra is esélyessé válhatott volna. A cseh küldöttség végül is két hét egyeztetés után eredménytelenül távozott, és a következő országgyűlésre halasztották az ügy lezárását.66 61 BESSENYEI, 2002. 36-38. p., n. V/3. - Campeggio bíboros a tárgyalások sikertelenségén keseregve a cseheket is megvádolta, hogy csak saját érdekeik vezetik őket. FraknóI, 1884. 212-213. p., n. 55. 62 1525. április 13-i és május 8-i jelentése: FraknóI, 1884. 154-158. p., n. 44., 155. p.; 177-184. p., n. 49., 181-182. p. 1525. március 20-án a konzisztóriumon felolvasták Campeggio levelét: TUSOR-NEMES, 2011. 56. p., n. 58. Április 26-án kelt levelében azt írta Wolsey bíborosnak, hogy a határozatok szentesítése miatt Budára érkező cseh követeket várja. BREWER, 1862-1870. IV. 563. p., n. 1286. 63 Hans Dernschwam szerint Károly hercegnek feltett szándéka volt, hogy fiából prágai érsek legyen, és ebben Szálkái is támogatta. DERNSCHWAM, HANS: Erdély. Besztercebánya. Törökországi útinapló. Közreadja: Tardy Lajos. Bp., 1984. (Bibliotheca Historica) 120-121. p. 64 Campeggio a küldöttség érkezéséről május 24-én Berhard Cies trienti püspöknek is beszámolt. Lakatos Bálint: Magyar vonatkozású 1526 körüli oklevelek és levelek Bernhard von Cies trienti püspök levelezésében. Kutatási jelentés. (Archivio di Stato di Trento, Archivio principato vescovile, Corrispondenza Clesiana). In: Levéltári Közlemények, 2013. 201-225. p., 211. p. 65 A bizalmatlan legátus 1525. október 24-én Wolsey bíborosnak írott levelében Lajos király szerepét is kétesnek ítélte meg. Brewer, 1862-1870. IV. 763. p., n. 1717. 66 A tárgyalások menetéről Id. részletesen Campeggio május 26-i, június 5-i és 6-i, valamint Burgio június 6-i jelentését: FraknóI, 1884. 196-203. p., n. 52., 198. p.; 204-212. p., n. 54., 204-207. p.; 212-213. P-, n- 554 214-220. p., n. 56., 214-217. p.; cxix-cxxii. p.; FRAKNÓI, 1902. 359-361. p.; Balogh, 1942. 49-50. p. - A cseh követek
