Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szigeti Jenő: Túlvilági kalandok. Adalékok a magyarországi spiritizmus történetéhez

Tújvilági kalandok. Adalékok a magyarországi spiritizmus történetéhez

111

ta, megyei törvényhatósági bizottsági tag. Szüleinek elválása után ötéves korától neveltetésére nagyanyja, özv. id. Madách Imréné (Majthényi Anna) gyakorolt befolyást. A piaristák pesti gimnáziumába ment - miután atyja 1864-ben meghalt ahol az érettségi vizsga letételéig tanult. A jogot a pozsonyi akadémián, majd az egri líceumban hallgatta, és 1869-ben bírói vizsgát tett. 1870-71-ben egy évig volt külföldön és beutazta Olaszországot, Franciaországot és Angliát. Londonban a Spiritualist Alliance tagja lett. Azután visszavonult atyjának alsósztregovai birtokára, ahol gazdálkodott, mint nógrádi különc. Mindig lóháton járt Sztregováról Pestre. Kastélyában asztalt táncoltatott, és apja könyveit elcserélgette ritka, okkult könyvekre.2? Verskötetei és spiritiszta jellegű munkái jelentek meg. Legjelentősebb közülük A gyakorlati spiritizmus védelme (1884), mely Alfred Russel Wallace könyvének fordítása és kiegészítése,27 28 valamint A szellembúvárlat irányeszméi (1899).29

Az 1890-es évek elején (1891-től) Gárdonyi Géza is részt vett 30-40 szeánszon, de nem lett híve a spiritizmusnak. Egyik írásában30 három kérdést tett fel, melyek megválaszolására Tóvölgyi Tituszt, a legjelesebb spiritiszta ideológust kérte fel, de nem kapott kielégítő feleletet.

Gabányi Árpád (1855-1915),31 a jeles színész is írt nagyhatású spiritiszta könyveket, amelyek az eszme népszerűsítéséhez nagyban hozzájárultak. Ilyen például A spiritizmus című monológja, mely 1895 és 1900 között több kiadásban is megjelent.32 Maga is, mint író médium, könyvet írt.33 34 35 Gabányi budapesti lakása az egyik gyülekezési központja volt a magyar spiritisztáknak, amit Tóvölgyi Titusz a spiritizmus „nemzeti pantheonjának” mondott. Kapcsolatban állt Hock Jánossal, a jeles római katolikus publicista plébánossal is. Gabányiék két feladatot tűztek maguk elé: „Meggyőzni a világot kézzelfoghatólag a szellemvilág létezéséről”, valamint „a vallásosság és erkölcsösség erősítése”.3* A századfordulóra a spiritiszta körök behálózták az országot. Szervezésükről gyakorlati útmutató jelent meg.33

27 RUFFY PÉTER: Madách, szülőföldközelből. In: Magyar Nemzet, 1973. január 21.11. p.

28 A címlapja szerint: „Fordította, és előszóval, függelékkel a gondolatolvasásról, Bastian úgynevezett leleplezésről, a Kardec-isták szövetkezéseiről s a gyakorlati kísérletezés szabályairól”. Új kiadása: Madách Aladár művei. 2. Próza. Bp., 2005. 7-254. p.

2t> Tarjányi Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Bp., 2002. 6. fej.

3° GÁRDONYI Géza: Földre néző szem. Égre néző lélek. Intelmek fiaimhoz. (1897) In: Heves Megyei Elektronikus Könyvtár: http://www.brody.iif.hu - 2014. augusztus.

3' Kosztolányi Dezső: Gabányi Árpád. In: Nyugat, 1915.1239. p.; Alfa [Alexander Bernát]: Gabánvi. In: Budapesti Hírlap, 1912. 89. sz.; IVÁNFI JENŐ: Gabányi Árpád. In: Vasárnapi Újság, 1912.14. sz.; -D.: A klasszikus öreg. In .A Hét. 1912.13. sz.; BÁRSONY ISTVÁN: Gabányi Árpád. In: Ország-Világ, 1890.42. sz.

32 Gabányi Árpád: A spiritizmus. Bp., 1895. (Monológ könyvtár, 32.)

33 Élet és halál. Médium után írta: Egy prédikátor szelleme. Kiad.: Gabányi Árpád. Abony, 1904.

34 Evangelista, 1897. november 1. 47-48. p.

35 Arnold, Johann Wilhelm: Hogyan kell a spiritizmussal foglalkozó köröket megalakítani? Ford: H. L. Átdolg. és sajtó alá rend.: Sirató Ferenc. Bp., 1899.