Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai
A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai 95 nek ellenértéke a gazdaságban-papíroson 180.000 P. volt, de a valóságban egész nyugodtan 230.000 Pengőre lehet becsülni. Ez a rövid története annak, hogyan lett rendbe hozva a háború után a káptalani uradalom, mint egyedüli megmaradt, kissé megcsonkított, vagyontárgy, mert hiszen minden egyéb elveszett. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kalocsai káptalan az idők szellemét megértve, a forgótőkét is beállította a gazdasági üzem vérkeringésébe; igaz, ez is egy kis áldozatot követelt, de sehol sem hozott többet, mint ezen üzleti berendezésnél. Ha a ráfordított összeget felosztották volna, forgótőke híján a káptalan gazdálkodása megközelítőleg sem alakult volna olyan kedvezően. A forgótőke nemcsak pénzben, hanem állatokban is van elhelyezve, leginkább hízásra befogott sertésekben. A forgótőke a kalocsai káptalan statútumai szerint a gazdaság tartozékát képezi, tehát felosztás tárgyát nem képezheti. A kalocsai káptalan azért, mert van kellő forgótőkéje, a termények eladásánál mindig megvárja a kedvező időpontot, előre nem köt le semmit sem, az adók és alkalmazottak fizetését „tömött” hombár mellett, lombard-kölcsön nélkül is folyósítja, épen azért a kalocsai érsekuradalommal szemben 20-30 96-ig terjedő ártöbblettel szokta értékesíteni terményeit. A forgótőke ügyes gazdálkodás mellett legkésőbben 4 év alatt megtérül, tehát az érdekében hozott áldozat nem olyan súlyos. Megtörtént pl., hogy a káptalan egész bortermését visszatartotta másfél évig vagy nem egészen piacképes borát más évben értékesítette, mikor a borpiac kedvezőbb alakulásával az igények lejjebb szálltak: ez csak úgy volt elérhető, mert a káptalannak volt ideje várni, neki az eladás nem volt sürgős. A bankkölcsön a restaurálásnak legkényelmesebb módja, de általában igen drága szanálási módszer, jól meg kell gondolni, és csak annyira szabad igénybe venni, amennyire okvetlenül szükséges. Ne feledjük el, hogy a bankkölcsön tőkeösszege, amortizációval együtt számítva, a kölcsönösz- szeggel egyenlő értéken felül legalább még egyszer annyit köt le a mező- gazdasági üzemben, de sokszor többet. Ez az igazi oka annak, hogy a bankkölcsönnel restaurált mezőgazdasági üzemek a háború után olyan nehezen tudnak megerősödni, amikor az adóteher is súlyosabb, a munkaerő és az üzemköltség pedig drágább, éppen azért a békebeli megterhelést összegszerűleg sem bírja. A kalocsai káptalani uradalom ilyen bankkölcsön-szanálásról meg lett mentve - tagjainak megértő áldozatkészsége folytán. A bankkölcsönnel való restaurálás, hogy számadatokat is hozzak, a kalocsai káptalan évi jövedelmét a maival szemben kb. évi 30.000 pengővel kevesbítené. A kanonok urak előlegezett belső kölcsöne után a gazdaság évi, utólagos, 596 kamatot térít, tőkefelmondásnak nincs helye a kanonok urak részéről, a gazdaság a lehetőséghez képest törleszt, de mindig úgy, hogy fennakadás ne történjék. A káptalan évzáró vagyonmérlege is az áldozatkészség és a jövőbe való tekintés szellemében készül, gondoskodás történik bőséges leírásról azon kimondott céllal, hogy a káptalan, mint az egyházmegye első testületé, ne csak a jelenben, hanem a jövőben is biztosítva legyen arról, hogy egyházi és kulturális tekintetben rendeltetésének megfelelhessen. A kalocsai érseki főszékesegyházi főkáptalan jelenben élő tagjai teljes tudatában vannak annak, hogy mai anyagi helyzetüket az elődök áldozat
