Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai

78

Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014)

A javadalmak rentabilitása megőrzésének, helyreállításának lehetőségei - ahogy a káptalanok képviselői látták

A káptalanok képviselőinek hozzászólásaiból amellett, hogy rámutatnak a két világháború között az egyes javadalmak gazdálkodásának nehézségeire, útkeresésének állomásaira, egy érdekes korkép bontakozik ki előttünk arról, hogy miként vélekedtek a fent vázolt történelmi körülmények összejátszása folytán kialakult helyzet megoldási lehetőségeiről. Mindezt persze nem lehetett anélkül tárgyalni, hogy ne érintette volna vélekedésüket a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagyonfelügyeleti joghatóságáról - ha ezt így nem is mondták ki. Nevezetesen, hogy a főkegyúri jog szünetelése idején mennyiben van joga a miniszternek a király által származtatott jogosítványokkal élni, illetve mennyiben van joga ezektől eltérni. Ennek fényében érthető meg a püspöki kar reakciója is.

A magukat a gyűlésen képviseltető káptalanok közül az egri és a nagyváradi hasonló indokokat és megoldási lehetőséget hoztak fel, birtokrészek vagy épületek eladásával remélték az adósságok vagy legalább azok egy részének törlesztését. A nagyváradi káptalan - jobban mondva annak magyarországi része — a felvett kölcsönök fedezésére eladott két birtoktestet és ebből finanszírozta a törlesztés felét,37 38 viszont meglátásuk szerint, ha ezt az összeget vissza kellene téríteni a törzstőkének, akkor értelmét vesztené az igyekezet. Javaslatuk az, hogy a minisztérium fogadja el a törzstőke instrukcióban levő alakját, s azokat a káptalanokat, melyek ebbe fektették törzstőkéjüket vagy olyan építkezésbe, mellyel a javadalom értékét növelték, mentesítsék a visszatérítés kötelezettsége alól. Különösen, hogy a káptalanban a javadalmasok jövedelme terhére végzik az instruálást, de az élő és holt felszerelés nem az ő tulajdonuk, hanem a javadalomé.39

A világháború és a forradalmak által hasonlóan súlyosan érintett egri káptalan a tőkét gyümölcsösbe, szőlőbe fektette, mezőgazdasági gépeket vásárolt és mezőgazdasági épületeket emelt. Ehhez jött hozzá az Egyház- megyei Takarék szanálása, amely miatt szintén jelentős kölcsönök felvételére kényszerült. A szanálás megkezdésekor angol fontra és dollárra szóló zálogleveles kölcsönökben, valamint pengőre szóló kötelezvényekben 5.611.355 pengő adóssága volt. Az adósság rendezése érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1936-ig 7300 katasztrális hold föld eladását engedélyezte, amely birtokállományának 8 %-át tette ki, majd 1938-ig további kb. 7 ezer holdét. Azt szeretnék elérni, hogy a gazdasági helyzet alakulárolyi Gyulának 1933. április 5-én a javadalmasokhoz intézett levele: SzEL. AC 566/1933. Ugyanitt részletes tájékoztató a kölcsönjegyzés módjáról. Vö. még: Gergely, 1997.305-308. p.

37 Ennek mértékéről egy 1928-ban - tehát a kölcsönök többségének felvételekor - készült püspökkari kimutatás szolgáltat adatokat, mely külön feltünteti a nyugdíj, kegyúri terhek tőkésített összegén kívül a pénzintézeti és egyéb terheket. Kiváló ösz- szevetési alapot is kínál, hiszen azt is tartalmazza, hogy mekkora volt aranykoronában a kataszteri tiszta jövedelme az egyes javadalmaknak. Vö.: Gergely, 1997.305. p.

38 A 980 katasztrális holdas szentpéterszegi birtokot a jászóvári premontrei rendnek és az 1200 katasztrális holdas mikepércsit azzal a kikötéssel, hogy a vevő halála után az ingatlan visszaszáll a káptalanra. Vö.: MNL. OL. K 27. Jegyzőkönyve az 1938. évi március hó 11-én Budapesten tartott minisztertanácsnak, f. 22.

39 PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/1943-