Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai
A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai 75 része a határ innenső oldalán maradt, köztük 4 irodalmi kanonoki stal- lummal rendelkező. A káptalannak Magyarországon maradt része 1929-től - amikor a román konkordátumot a román parlament ratifikálta18 * - szentszéki sürgetésre Budapesten, az Egyetemi Templomban látott el ismét a kórusszolgálatot.‘9 A Magyarország területére eső birtokokat az itt maradt kanonokok kezelték. A művelés megkezdéséhez és folytatásához pótolni kellett az elpusztult felszerelést, állat- és növényállományt, javítani a „rongálmányokat”. Ehhez a nagyváradi káptalan is kénytelen volt kölcsönöket felvenni.20 Bár explicite nem említi az 1936-os gyűlés jegyzőkönyve, de - tekintve, hogy Magyarországon csak három egyházmegyét nem érintett területében Trianon - több káptalan jutott hasonló sorsra.21 Szintén szétzilálta a káptalani birtokokat a földreform, amelynek végrehajtása összekapcsolódott az 1921-es vagyonváltsággal.22 Az 1000/1922. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében az Országos Földbirtokrendező Bíróság az általános birtokrendezési eljárással együtt és azzal kapcsolatban döntött arról a vagyonváltságra kötelezett bevallása alapján, hogy az egyes földbirtokokból igénybeveendő-e és ha igen, mennyi ingatlan a va- gyonváltság fejében.2! A végrehajtás több évre elhúzódott. A földosztás nagyságrendjét mutatja, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság - 1934-es adat szerint - 1933 végéig 411 ezer embert juttatott földhöz és 260 ezer embert házhelyhez. Az irányelv az volt, hogy minél több igénylőt jut18 A román konkordátumot 1927. május 10-én kötötték meg, s később 1929. május 29- én a parlament is ratifikálta. Glasul Minorita filor. La voix des Minoritás. Die Stimme der Minderheiten, 1929. 6. sz. 206-218. p.; Segreteria di Stato, Sezione per i Rapporti con gli Stati, Archivio Storico. Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinari (továbbiakban: S.RR.SS. AA.EE.SS.) Romania, Periodo IV, Pos. 82. fase. 74. f. 46. '9 A káptalan speciális helyzete, meglehetősen szerteágazó és izgalmas kérdés, külön tanulmányt érdemel. A kórusszolgálat újrakezdéséről szóló több levélváltás: Archivio Segreto Vaticano (továbbiakban: ASV.) Arch. Nunz. Ungheria, busta 28, fasc. 4/3. Cesare Orsenigo nuncius 1929. augusztus 20-án írta meg Serédi Jusztiniánnak, hogy a Szentszék azt szeretné, ha a Magyarországon maradt kanonokok ismét felvennék a kórusszolgálatot. Uo., f. 436r. Serédi Jusztinián válaszlevele augusztus 22-én: Uo., ff. 440-441. Ugyanitt Lindenberger János több levele a témával kapcsolatban. A nuncius jelentése Gasparrinak 1929. szeptember 7-én: S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Periodo IV. pos. 17. fasc. 26, ff. 151V. 20 PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/194321 Ennek áttekintéséhez ld.: GERGELY JENŐ: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Bp., 1997. 275-277. p. (továbbiakban: Gergely, 1997.) Az itt közölt táblázat részletezi, hogy az egyházi javadalmak, köztük a káptalanok birtokaiból mennyi került külföldre és mennyi maradt Csonka-Magyarországon. 22 A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságát az 1921. évi XLV. törvénycikk szabályozta. Ennek értelmében értéke az összes földterületek minden kataszteri holdja után a terület nagyságához és átlag kataszteri jövedelméhez arányosított búzamennyiség. Fizetni készpénzzel, záloglevelekkel, az ingatlanra történő telekkönyvi biztosítással és földdel lehetett. Az átengedendő területnek az 1921. évi XLV. törvénycikkely 59.§. értelmében az 1920. évi XXXVI. törvénycikkben lefektetett földbirtok-politikai célokra alkalmasnak kellett lennie. Corpus Juris Hungarici. 1921. évi törvénycikkek. Bp., 1922. 389. p. 23 Vö.: SzEL. AC 2263/1922.
