Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: A Fel barátim drága Jézus kezdetű ének története Magyarországon

A Fel barátim drága Jé^us kezdetű ének története Magyarországon

69

A két világháború közötti munka eredményeképpen jött létre először az ún. Jugoszláviai Református Énekeskönyv még 1938-ban, ami alapja lett az 1948-as magyarországi kiadásnak. Mindkettőben megtalálható a Fel barátim ének, így annak „kanonizációja” ezzel lezárult. Az ének az 1948-as kiadványba bekerült. A szerkesztőbizottság arra törekedett, hogy minél szélesebb mederből válogassa össze az egyház énekkincsét. Az eredmény e törekvést kiválóan tükrözi.

A Fel barátim kezdetű ének mint az anekdotakincs része

A magyar református egyháztörténet áttekintésekor arra lehetünk figyelmesek, hogy egyes énekek, szerzőik, esetleg az ének írásának pillanata mintegy visszatérő elemként jelenik meg a memoár- és anekdotairodalomban. A legtöbb ilyen történetet a reformáció korából és a pietiz- mus-puritanizmus időszakából ismerjük.35 A néhány kivétel közé tartozik a Fel barátim ének is, melynek a 20. századi református anekdotakincsben jelentős helye van. Ezek között az egyik visszatérő motívum az ének prozó- diájához kapcsolódik:

A református kollégiumokban, így a kolozsváriban is, minden hétfőn reggel az első órán és minden szombat délelőtt az utolsó órán biblia- olvasásból, imádságból és éneklésből álló précest, áhítatot tartottak. Ha a préces éppen az ő órájára esett, akkor Jancsó Elemér már előre elkeseredett, felhős gondterhelt arccal lépett be az osztályterembe, és sztoikus lemondással legyintett, mivel minden egyes alkalommal a rosszcsont diákok hatalmas hangerővel zendítettek rá a Fel barátim című énekre, mely ropogós ritmusú, közkedvelt éneket azonban egy kis szövegmódosítással így harsogták:

Fel barátim, drága Jézus zászlaja alatt Rajta bátran megsegít és győzedelmet ad Bízzatok, mert Jézus eljön ő a fővezér,

Zengje ajkunk: hozzád esdünk GYŐZZED ELEMÉR!”36

A visszaemlékezések egyik visszatérő motívuma a cigánysággal kapcsolatos történetek. Ezek között több is a zenéléssel és énekléssel kapcsolatosak közé tartozik:

A majális. Pál László és Sándor László, a két kiváló teológiai hallgató, a híres-nevezetes 18-as szoba lakói (Kolozsvári teológia), lelkes hívei voltak a szórványmissziónak. 1950 tavaszán a kisbácsi és a kardosfalvi szórványokat gondozták. Jó egyetértésben elhatározták, hogy e két kicsi gyülekezetnek ismerkedési majálist rendeznek. Ez ügynek megnyerték Horváth Jenő teológiai tanárt is. Egy napfényes májusi vasárnap a Törökvágásban, a kolozsváriak egyik kedvenc ki35 Pl.: BÖSZÖRMÉNYI Ede: Énekszerző Nagy István. (1770-1831) In: UŐ: Történetek, anekdoták. II. Debrecen, 2001. (Magyar Református Egyháztörténeti Dolgozatok, 7.) 109-112. p.

36 Nagy László: ...és vidámítsd meg az én szívemet. Anekdoták - életképek. Kolozsvár, 1996.173-174- P-