Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: A Fel barátim drága Jézus kezdetű ének története Magyarországon

66

Egy háztörténeti Szemle XV/3 (2014)

mértékben meg volt elégedve [ti. Szalayval] és akitől legtöbb segítséget kapott a megtanítani kívánt új, legnagyobbrészt Sankey-féle énekek hevenyészett magyar fordításához is.”18 A missziói körút állomásain változó számú példányban, de kiosztották ezeket. Szintén Révész Imre dolgozatából tudjuk, hogy Somerville kőrútjának egyes állomásain, a leírás szerint 40 ilyen példányt osztottak ki egy, a templom egészét betöltő gyülekezet tagjai között, ami akár több ezer főt is jelenthetett.1« A kiosztott énekes füzetek, valamint az adott alkalmakon részvevők aránya nem lehetett egyensúlyban, vagyis az egyes evangelizációkon résztvevők töredéke kaphatta kezébe ezen énekes füzetek egy példányát. Feltehetően, az eleve kis példányszámban nyomott füzetekről jelenleg nincsenek bővebb adatok: elképzelhető, hogy egy példány valamely hagyaték mélyén lapul, amiből megtudhatnánk, hogy mely énekeket énekelték még.20

Kiadványokban

Az ének 19-20. századi kiadásai és megjelenései erősen harmonizálnak a kegyességtörténeti változásokkal, mely alapján sokkal pontosabban nyomon követhető a dal.21 Nyomtatásban először a Gyermek-Lant című kiadvány22 6. számú énekeként ismerhették meg a magyar hívek, amely válogatást néhány évvel a szélesebb körben való elterjedést megelőzően adtak ki. Sajnos a kötet példányszámára vonatkozó adatokat nem ismeijük. Feltételezhető, hogy relatív szűk körben válhatott ismertté. E kötet második kiadására 1892-ben került sor.23 Néhány évvel később pedig a Szalay József által szerkesztett énekeskönyvben24 találhatjuk meg újra a dalt.

18 RÉVÉSZ, 1943. 29. p.

14 Kálmán Farkas: Somerville az Alföldön. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 1888. 8. sz. 245. p.

20 „Bár az »Énekes« címe és kiadásának éve már megvolt, de magára a könyvre mégsem sikerült rátalálnom a könyvtárakban. Végül Szalay József Budapesten élő leányainál, akik édesapjuk hagyatékát őrzik, találtam egy példányt. Ez a negyed ívrét nagyságú, 12 számozott oldalú nyomtatvány negyven éneket tartalmaz hangjegy' nélkül. Megjelenési formájából következtetve nem készült tartósabb használatra, hiszen még borító lapja sincs. Pusztán hézagpótló kívánt lenni, hogy az éneklők kezükbe vehessék a szöveget.” Murányi Róbert Árpád: Az evangelizációs énekek első magyar kiadványáról. In: TheologiaiSzemle, 1972. 5-6. sz. 173. p.

21 Felekezeti énekek ismertségéről és elterjedéséről: BÁNYAI Jenő: Első énekeskönyvünk centenáriumáról. In: Békehírnök, 1976. 30. sz. 120. p.

22 Gy'ermek-Lant. Vallásos énekek gyűjteménye különösen vasárnapi iskolai használatra összeállította Farkas Sándor ev. ref. h. lelkész. Bp., 1883. Ez a kiadvány összesen 60 éneket tartalmazott. A kötetet ismertette Módra Imre: Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 1883. 48. sz. 1552-1553- p.

*3 Bár egy'es kritikusok bírálták az éneket, a korabeli kritikák száma csekély. ,A 3. sz. csatadalszerű ének pedig inkább a metodisták, vagy az üdv hadseregének ízlése szerinte való. íme mutatóul belőle: »Föl barátim drága Jézus - Zászlaja alatt! - Ő a fővezér! - Szóljon a kürt, fenn lobogjon a győzelmijei! - Harczi zajnak közepette stb.« Gyermeknek tejnek itala való, nem ilyen komoly katonásdi. S ha már a szellemben kifogásolom ezt az idegenszerűt, nem különben teszem ezt a zenében is. Nem szükség nekünk, ha már az egyházi zenét szabadabb formában is akaijuk művelni, angol vagy német nótákat felütéssel 3/4 és 6/8-os ütenyekkel émelygős melódiákkal átvennünk.”