Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága
Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága 39 az egyházi tanítók fizetése, a papi fizetésre tartozó jegyzések, eklézsiái juss, a pap gazdálkodása (III./47-91. §)• Liturgica című második könyvet a fogalom definíciójával és etimológiai magyarázatával kezdte: „A’ Liturgica azon része a’ Papi Theológiának, melly által meghatároztatnak és előadatnak a’ külső isteni tiszteletbeli foglalatosságoknak, és vallásos tzeremoniák[na]k szokott módja és rendi, az ezekb[e]n tartandó beszédeknek, és tselekedetek[ne]k formája. A’ Liturgica tehát azt tanítja, miképpen és minémű Liturgiát keljen tartani, v[agy] a’ külső isteni tiszteletnek minémű megállított ’s bévett rendit és módját követni.” A liturgiát nevezik ágendának vagy ordo agendinek, officiumnak és cursus ecclesiasticusnak is. Látzai a következő témákkal foglalkozott a bevezető szakaszban: a liturgia készítésének jussa kit illet, szabad-e új liturgiákat készíteni, a liturgiák készítésének regulái, szabad-e a bevett regulákon kívül másokkal is élni, és ha igen mi okból, mely módon, mi céllal, ennek matériája és formája, a lelkipásztor liturgiái magaviseleté, a ceremóniák eredete, haszna és egyéb tulajdonságai, a liturgiák és liturgicák históriája. A további témák a következők voltak: I. Szakasz: az istentisztelet helyéről és idejéről. II. Szakasz: az istentisztelet részei és módja. III. Szakasz: a keresztségről. IV. Szakasz: a konfirmációról. V. Szakasz: az úrvacsoráról. VI. Szakasz: a házasságról, VII. Szakasz: Az egyházkelésről. VIII. Szakasz: a temetésről.?4 Bévezetés a Homileticaba című harmadik könyvben elsőként azzal foglalkozott, hogy mi a homiletika: ,A’ Homiletica a’ felől való tudományos oktatás, miképpen kellessen egész Gyülekezetei a’ Vallásra tartozó dolgokb[a]n egymásból folyó beszéd által világosítani, jobbítani és tanítani.” (1. §.). A következő bevezető részben olyan kérdésekre keresi a választ, hogy szükséges-e a vallásra élőszóval tanítani, mi az eredete és célja a tanítói hivatalnak, a lelkipásztor elmebéli és erkölcsi minéműségei, szükséges-e a homiletika, és végül hosszan foglalkozik a homiletika históriájával (1-15. §.). Az első részben a prédikációval, a prédikáló személyével és a papi társasággal (16-25. §.), a második részben a textussal, a homíliával, a prédikációval és a prédikálással (26-83. §.), a harmadik szakaszban a prédikáció külső formájával (84-108. §.), a negyedik szakaszban a prédikáció elmondásával (109-128. §.) foglalkozik. Látzai József a katechetikát és az erkölcstant nem kéziratokból, hanem az általa írt nyomtatott tankönyvekből oktatta. Első könyveit pápai tanárkorában írta, illetve fordította, melyeknek számos későbbi kiadása és átdolgozása megjelent. A Keresztyen kathekismus a vallás históriájával és némely szükséges könyörgésekkel együtt címmel 1796-ban Győrben adták ki munkáját, melyet Johann Benjámin Koppe után fordított.54 55 1804-ben Győrben jelent meg a Kisdedek kathekismusa, melyet kérdésekbe és fele54 Vö: Fekete Károly: A református liturgikák története a XIX-XX. században. In: Magyar Egyházzene, 1999-2000,7. sz. 459-487. p. 55 Látzai Szabó József: Keresztyen kathekismus a vallás históriájával és némely szükséges könyörgésekkel együtt. Koppe után ford. Győr, 1796. 3. kiadás: Uo., 1802.; 4. kiadás: Vácz és Nagyvárad, 1802.; 5. kiadás: Vácz és Sziget, 1816., átdolgozott kiadása. I. A hit ágazatairól. Kolozsvár, 1813. II. A keresztyén erkölcsi tudományról 6. kiadás. Nagy-Enyed, 1834.
