Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom erdélyi dokumentumai
Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom... 35 teményben is részesült, mégis az ország törvényei fölé helyezte magát ezzel a cselekedetével, a társadalomtól független harmadik hatalomként lépve föl (a fejedelem s ország mellett). 2. Megsértették a vallási egyenlőséget, és pontosan a házasság esetében, melyben az ellenséges felekezetek közötti „leghatalmasabb köz fal” összeomlik, „melly hosszú időkig embert embernek ördögévé tőn”. 3. A püspök megsértette a placetum jogot is, az előtt hirdetvén ki érvényesnek egy pápai rendeletet, mielőtt a fejedelem jóváhagyta volna azt.47 Nem elhanyagolható az, amit a kor közismert Kolozs megyei politikusa, Kovács Lajos a Kolozs megyei gyűlés problematikájáról írt és tanulmányunk elején idézett tárcájában megjegyzett a vegyes házasságok problémájáról: Magyarországon csak azokat a házasságokat érintette a reverzális és az áldásmegtagadás, ahol a nő katolikus volt. Ám Erdélyben, ahol a gyermekek vallása nemek szerint oszlik el, minden házasságnál felmerült a dilemma: minek kereszteljék a gyerekeket?«8 Sokkal nagyobb felfordulás volt várható a Nagyfejedelemségben, mint Magyarországon, noha e korabeli félelmet egyelőre adataink nem látszanak igazolni. A Gubernium az eddig leírt dokumentumokat 1841. július 5-én 6104/1841 gub. sz. alatt át is küldte a püspöknek, aki azonban csak július 30-án vette kézhez a dokumentum feliratainak tanúsága szerint. A guberniumi levél ellenben csak a Küküllő és Kolozs panaszát említette, Alsó-Fehér vármegyéét nem. így azt kell feltételeznünk, hogy a püspök más forrásból jutott hozzá (Gyulafehérvár a vármegye területén feküdt!), és mivel azonos témáról szólt, a levéltárban odatették a többi mellé, így esett, hogy ezeket az iratokat is a 999/1841. sz. alatt regisztrálták. A kormányszéki levél jelezte, hogy milyen céllal küldték nekik a tiltakozásokat: parancsoljanak a püspöknek a törvények betartása és betartatása érdekében. És azt is, milyen céllal küldte át a kormányszék a püspöknek az iratokat: tegye meg észrevételeit a panaszokra.49 Ám nem mindegyik vármegye tiltakozása került a Gubernium elé időben ahhoz, hogy Kovács Miklós püspökkel közöljék. A július 5-nél később tartott gyrás gyűlések, illetve az unitárius egyház külön megfogalmazott panaszai nem jutottak el a püspökhöz. Ezen közgyűlések némelyikéről levéltári, másokról sajtóforrásokból tudunk. Felső-Fehér vármegye október 7-én tartott gyrás gyűlése az előbbi három megye reprezentációjára reagált. A három körlevél felolvasása után úgy döntött, szolgabírákkal figyelteti a felmerülő eseteket, és elrendelte a nép tájékoztatását a passzív asszisztenciával kötött vegyes házasságok érvényességéről.* 80 Belső-Szolnok 1841. szeptember 14-én, gyűlése második napján a 23- 25. jegyzőkönyvi számok alatt rögzítette álláspontját. A megye kijelentette, ■*7 Kolozs megye felirata V. Ferdinándhoz a vegyes házasságok kérdésében: ld. 42. sz. jegyz. 4-6. p. 48 Vő. Kovács Lajos cikke, 3. sz. jegyz. 44 A Gubernium levele Kovács Miklós püspökhöz a vármegyék vegyes házassági panaszainak ügyében. - GYFL. Pl. 999/1841.1.i/a. 357. dob. 80 Vö. Nemes Felső Fejér Vármegye Közönséges Gyrás székinek Jegyző könyve. - Arhivele Nationale ale Romäniei, Sucursala Cluj, Fond 4, Comitatui Alba de Sus, Inv 12., I/14., 1841. október 7-én tartott első ülés jegyzőkönyve. 8. p.
