Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Bibliák a kora újkori református lelkészi könyvtárakban
20 Egyháztörténet! Szemle XV/3 (2014) ban Franekerben Bethlen Mihály tanulótársa volt.?2 Egyetlen negyedrét alakú angol nyelvű Bibliáját is Németalföldön vásárolhatta. 1709 októberében a marosvásárhelyi Kollégium deákjai 42 tételes jegyzéken sorolták fel a Váji (Vayi) Ferenc (7—1709?) balavásári lelkész hagyatékát.?3 Öt Bibliája közül figyelmet érdemel az a kolligátum, amit az 1682-ben, Lipcsében megjelent Opitz-féle héber nyelvű kiadásból és az ugyanebben az évben, Utrechtben megjelent Leusden-féle pörög Újszövetségből kötöttek egybe. Beza sokat használt görög-latin Újszövetségének 1580-as kiadása mellett egy latin Biblia és egy Curcellaeus-féle görög Újtestamentum tűnik fel, utóbbiakat az amsterdami Blaeu műhelyben nyomták (1633,1655). Magyar nyelvű Újszövetségét Tótfalusi adta ki 1685-ben. Eszéki T. István (1641k.-1707) kolozsvári prédikátor, udvarhelyi esperes 1707-ben 100 arannyal együtt könyvtára kétharmadát (204 mű) végrendeletében a hányattatott sorsú pataki Kollégiumra hagyta, 1720-ban készült róla jegyzék.7"* Az egyharmadát alma matere, a kolozsvári Kollégium kapta, ezt 1710 körül írták össze az ugyanabban az évben pestisben elhunyt helyi lelkész, Rozgonyi Pastoris/Pap János (1648/53-1710) széki esperes hagyatékával együttes Eszéki egész filológiai fegyvertárat testált a pataki Kollégiumra: az Arias Montanus által szerkesztett Antwerpeni Polig- lott Biblia két kötetét, egy héber, egy latin és egy angol nyelvű Szentírást, egy görög evangéliumot, a kispróféták ismeretlen kiadását, valamint a Santes Pagninus által kiadott héber Psalteriumot. A Plantin-műhelyben készült héber Biblia ma is kézbe vehető Patakon. A Kolozsvárott összeírt hagyatékból is fennmaradt egy kötet: valószínűleg a Rozgonyié lehetett az Arias Montanus-féle héber Biblia.* 73 74 75 76 A Teleki családnál, majd Püspökiben szolgált Szilágyi András (1683- 1732), aki Franekerben vásárolt könyveinél egy latin és egy héber Bibliáról emlékezett meg.77 Adattár, 16/3.155-156. p. Működött: 1685 és 1693 között. 73 Adattár, 16/2.111—113. P74 Adattár, 14. 103-109. p. Eszéki előbb Szatmáron és Patakon, majd 1663 és 1667 között Franekerben, Groningenben, Utrechtben és Leidenben tanult. 1667. árpilis 25- től 1669 tavaszáig nagybányai rektor volt, 1671-ig aranyosmedgyesi, majd székelyudvarhelyi lelkész. Az udvarhelyi egyházmegye esperesévé is megválasztották. 1675 után zabolai, majd 1686 k. kézdivásárhelyi pap, 1696-tól dési lelkész volt. 75 Adattár, 16/2. 68-69. P- Rozgonyi 1653-ban született, 1669 és 1670 között praeceptor volt a kolozsvári Kollégiumban. 1676 novemberétől Utrechtben, 1678 márciusától Leidenben iratkozott be, kétszer disputáit. RMK. III. 2989., 3001. p. 1680-1685 között Székelyudvarhelyen rektorkodott. 1685-ben Kolozson, 1694 k. Széken szolgált. 1698 k. esperesnek választották meg. 1710 novemberében halhatott meg pestisben. A könyvei egy részét a szintén lelkész Rozgonyi Sutoris János nevű apjától örökölte (kézdivásárhelyi, nagyenyedi, ótordai pap, esperes). Ld.: Herepei JÁNOS: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. I. Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. Szerk.: Keserű Bálint. Bp.-Szeged, 1965. 485-488. p. Rozgonyi P. János székelyudvarhelyi működésére ld. még: JAKÓ Zsigmond: A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár története. In: írás, könyv, értelmiség. Bukarest, 1976. (továbbiakban: Jakó, 1976.) 220-222. p. 76 Adattár, 16/2. 82-86. p. 77 Adattár, 16/3.156-157. p.
