Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Bibliák a kora újkori református lelkészi könyvtárakban
Bibliák a kora újkori református lelkészi könyvtárakban 15 Anna és második félje, a szintén lelkész Sárközi Tálas János halála után Károlyi leányához, Annához kerültek az „attyától maratt könyvek” 1597- benri2 Tudjuk azt is, hogy Károlyi másik, Kata nevű lányára szállott 1592. január 3-án Göncön „az Biliabol, az mel bibliának dolgát az zegyn Caspar wram weghez wyth 20 biblia”.43 Vagyis 1592 és 1597 között több mint két tucat, részben még bekötetlen példány volt a család birtokában. Ezeket csak fenntartással vehetjük figyelembe a statisztikai elemzés során, mivel nem lelkészi használatban voltak az összeíráskor. Talán éppen azt a Jero- mos-féle Vulgatát örökölte Anna lánya, amelyet Károlyi a fordítás közben használt, továbbá egy azonosíthatatlan „Testamentom” is volt a hagyatékban. Miskolci Csulyak István (1575-1646) olaszliszkai lelkész, zempléni esperes 393 tételes könyvjegyzéke minden szempontból az egyik legizgalmasabb 17. századi református papi könyvtár. Eredetileg az 1601 és 1602 között, külföldön vásárolt könyveit vezette a naplójában, majd a listát tovább bővítette az újonnan beszerzett kötetekkel.44 Jegyzékén nem kevesebb, mint tíz Bibliát örökített meg Miskolci Csulyak, kettő kivételével pedig nem csak a méretüket, hanem az impresszumukat és a kötetek ajándékozóit is feltűntette, így közelebbről is megvizsgálhatjuk a köteteket. Két Junius- Tremellius-féle fordítása is voltos a kisebbik Tornai Pap István ajándékaként került a könyvtárában6 A Vulgata második, nyolcadrét alakú 1591-es baseli kiadását átengedte Szepsi János47 liszkai rektornak. A Beza-féle Újszövetségből három példánya is volt, az 1624. évi amsterdami kiadást Flórián Mihály liszkai rektortól, a huszonnegyedrét alakút Miskolci Puah Páltól kapta.48 A harmadik, görög-latin Újtestamentum 1590-es genfi ki- * 43 44 45 * 47 48 42 Adattár, 13. 57. p. Károlyi 1556-ban iratkozott be a wittenbergi egyetemre. 1562-ben Szatmáron, 1563-tól Göncön lelkészkedett. 1584 és 1587 között Tállyán szolgált, majd visszatért Göncre. Ld.: ZOVÁNYI Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (3. jav. ésbőv. kiad.) (továbbiakban: ZOVÁNYI, 1977.) 297. p. 43 A magyar könyvkultúra múltjából. Iványi Béla cikkei és gyűjtése. Sajtó alá rend.: Hemer János - Monok István. Szeged, 1983. (Adattár a kora újkori szellemi mozgalmaink történetéhez, 11.) 112-113. P44 Adattár, 13. 61-78. p. Miskolci Csulyak István Bodrogkeresztúron, Patakon, Sátoraljaújhelyen, majd Thököly Miklós nevelőjeként 1600-tól Patakon, 1601-tói Görlitzben, 1603-tól Heidelbergben tanult. 1607-ben Tarcalon volt rektor, 1608-tól Szerencsen, 1612-től Miskolcon, 1616-tól Liszkán lelkészkedett. 1629-től haláláig zempléni esperes volt. 45 Negyedrét: Hanau, 1602.; nyolcadrét: Amsterdam, 1631., „cum n(otis) T(heodori) Bezae”, aranyozott fekete kötésben. 46 Tornai Pap István (1602-?), egykori pataki diák az 1620-as évek végén rektorkodott Olaszliszkán, Miskolci Csulyak lelkészsége alatt. Életére ld.: ZOVÁNYI, 1977. 651. p. 47 A közeli Telkibányán 1624-ben szolgált egy Szepsy/Szepsi W. János nevű lelkész, nevét emléktábla örökítette meg a templom falán. Ld.: Várady József: Tiszáninnen református templomai színesben. Debrecen, 2006. 545. p. 48 Nagyszombatban és Patakon tanult, 1608 után Liszkán rektorkodott, 1622/23 körül Oderafrankfurtban, majd Franekerben peregrinált. 1633-tól Ungváron volt lelkészesperes. ZOVÁNYI, 1977. 408. p. Zoványinál „Puha”-ként, Szinnyeinél „Pvach”-ként szerepel. Ld.: SziNNYEl JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. XI. köt. 202. col.
