Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - RECENZIÓK - Vrábel Tünde: Protestáns mártírológia a kora újkorban
134 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) eltérő módon kezelik a vértanúság kérdését. Fazakas Gergely Tamás, a Debreceni Egyetem adjunktusa értekezésében azzal foglalkozik, hogyan is vált fontos metaforává a magyar református irodalomban az árvaság és az özvegység - általánosabb kifejezésben a női szenvedés motívuma. A szerző kutatásai nyomán egyértelműen kirajzolódik, hogy a gyámolatlan, gyenge és esendő nő a szenvedő egyházi közösség megtestesítője. Mikó Gyula, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanáraként a Felvinczi Sándor lelkipásztor halálára írott prédikációkat és epigrammákat vizsgálja, és mutat rá arra, melyek azok a retorikai eszközök illetve elemek, amelyek mártírrá emelhetnek egy megboldogult személyt. Őze Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense tanulmányában azt a kérdést elemzi, hogy egy katona mártírnak számít-e. Tanulmánya elején leszögezi, hogy szerinte egy katona nem minősül a szó eredeti értelmében mártírnak, ám személyes véleményének ellentmondva mégis azt mutatja be, hogy miért is tartották a hazáért, a vallásért életüket áldozó katonákat - például Hunyadi Jánost, Zrínyi Miklóst - vértanúknak. Ezen a kérdéskörön kívül foglalkozik még Luther Mártonnak a háborúskodásról szóló azon véleményével, miszerint a török had csupán egyszerű vallási próbatétel a kereszténység számára. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, Tóth Zsombor a középkortól kezdődően foglalkozik az egyházzal kapcsolatos főbb kérdésekkel, vázlatosan demonstrálva a kálvinista mártirológia tradícióját. Ezek mellett veszi a fáradtságot és sorra szemlélteti a kora újkori mártírság témakörében napvilágot látott legjelentősebb külföldi és hazai munkákat. Voigt ViLMOSnak, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzor emeritusának írása az evangélikus vallás, azon belül is a szepességi lutheránusok történetére fordít nagy gondot. E téren szerinte a legjobb forrás a Munyai Antal-féle Historia Ecclesiae Evangelicae [...] tredecim oppidis Scepusii, amely 1830-ban íródott. Munyai kötetét úgy jellemzi, mint egy hiteles adattárat, amely a történelmileg hiteles dokumentumok segítségével tárja elénk a 13 szepességi város hitéletét a kezdetektől egészen 1830-ig. A Protestáns mártirológia a kora újkorban című kötet értekezései előadás formájában mind elhangzottak az említett 2011-es debreceni összejövetelen, mélyítve a vértanúságról szóló kutatást. A Studia Litteraria különszámának utószavában Imre Mihály veszi sorra és mutatja be - mintegy összegzésként — a külföldön és Magyarországon megjelenő írásokat, műfajokat, történeteket és kutatásokat, így próbálva meg kapcsolatot teremteni a nyugati és az itthoni szakirodalom között. Továbbá a szerző röviden tárgyalja még a monográfia tanulmányainak fontosságát, tanulságait, és arra buzdít minden egyes kutatót, hogy nyomozzon a témakörben, mert ez egy olyan terület, amelyet kutatni kell és kutatni érdemes. Kecskeméti Gábornak a 2013. október 25-i, budapesti könyvbemutatón elmondott szavait idézve, ez a tanulmánykötet „jól megcsinált dolog, amelynek fényes jövője van”. Ebben a szellemben kívánom, hogy a kutatás sikeresen folytatódjon tovább, és még sok ilyen kaliberű monográfia szülessen. (ism.: Vrábel Tünde)
