Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Bánkuti Gábor - Csibi Norbert - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár: Egyháztörténészek I. országos találkozója
Egyháztörténészek I. országos találkozója 121 előadóként Kelemen Dávid Egy falusi egyházközség vallásgyakorlatának jellegzetességei az 1970-es, 1980-as években címmel mutatta be prezentációját, melynek középpontjában az osztrák-magyar határ közelében fekvő Sopronkövesd vallási élete állt. A konferencia első programpontjának zárásaként Gál András Paphiány a pécsi egyházmegyében címmel egy mai napig aktuális jelenség okait fürkészte. Az előadásokban felvetett szempontok egyben a kerekasztal kérdéseit is kijelölték: Hogyan alakultak a korszakban a gyülekezetek életének legfontosabb eseményei, a közösség kulturális igényei (népmissziók, körmenetek, búcsúk szerepe, plébániák alapítása, összevonása); változott-e a plébánosi szerep és világkép? A hagyománytörés, a társadalom atomizációja és az ezzel járó anómia milyen kihívások elé állította a plébániát? A tradicionális vallási kultúra leépülése mellett integrálódott-e egy újfajta vallási kultúra? A szentségi pasztorációra épülő „konzerváló” stratégia mellett milyen új lehetőségek kínálkoztak a hit továbbadására és megélésére? A papság fogyatkozásával változott-e a laikusok szerepe? Az egyházi élet mely területein volt leginkább/legkevésbé érzékelhető a II. Vatikáni Zsinat hatása? Milyen változatai voltak a vallási identitás megtartásának, a politikai, társadalmi és az egyházi normarendszerek közötti ellentmondások feloldásának? A beszélgetés Cziglányi Zsolt rektor, Horváth István, a pécsi székesegyházi közösségi életbe akkoriban vidéki egyetemistaként bekapcsolódó gyermekorvos, Kőszegi Melinda, az első pécsi Bokor bázisközösség tagja, valamint Puskás Lajos diakónus, a pécsi egyházmegye első, „féllegális” világi plébániavezetője részvételével zajlott. Annyit már a megjelentetés előtt meg kell jegyeznünk, hogy a beszélgetés intenzitása a megadott kronológiai és a tervezett időbeli kereteket is szétfeszítette. Az interaktív beszélgetésen a hallgatóság köréből többen is felszólaltak. Az a kvantitatív adatokkal is kétségtelenül igazolható szekularizációs modell, mely egyébiránt az MSZMP ideológusainak a vallás elhalására vonatkozó prognózisát is igazolta, számos kérdést vet fel. A téma sajátosságait is figyelembe vevő interdiszciplináris megközelítés jelentősen árnyalja e tézis megállapításait, és némely esetben túlhaladja annak módszertani kereteit. Az este zárásaként a közönség SzAKONYl KÁROLY Adáshiba című drámájának televíziós felvételét tekintette meg. A vetítést követő közönségtalálkozón Szakács Emília beszélgetett a darab írójával a mű keletkezésének körülményeiről, az azt befolyásoló tényezőkről. Amellett, hogy Szakonyi Károly felvázolta a színmű értelmezési lehetőségeit, számos művelődéstörténeti adalékkal is szolgált az 1970- es évekről. A következő, keddi napon Gőzsy Zoltán, a PTE BTK Újkortörténeti Tanszékének oktatója köszöntötte a konferencián nagy számban megjelent hallgatóságot. A programot Tóth Tamás, a Pápai
