Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)
A sajóvárkonvi plébánia anyakönyvi forrásai 81 A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) lecsendesedését követően az idegen nemzetiségű katonák egy része leszerelt, és szolgálati helyén maradva a falusi népességből igyekezett feleséget szerezni magának: „1715. február 24. Conjfunxi] in matr[imonium] Bartholomaeum Bérgér militem olim caesareanu[m] ex regimine Cusaniano sub compania capitanei Ross existent[em]; séd tunc jam lit[t]eris grationalibfus] sive dimissionalibus obtentis: cum virgine Christina Farkas pro tunc in Várkony serviento: testib[us] p[rae]sentib[us] Iacobo Rudolff ex eodem regimine et Paulo Bárdos Darocziensi: ittem (sic!) attestantib[us] D[omi]no Matthia Dobovai et D[omi]no Mártino Bollyki de eadem officialib[us] inclyti comitatus Borsodiensis ordinariis.” (221. p.) - „Összekötöttem a házasságban Berger Bertalan egykori császári katonát, [aki] a Cusani ezredben, Ross kapitány századában szolgált, de most már a kegyelmi vagy elbocsátó levelet megkapta: Farkas Krisztina hajadonnal, aki most Várkonyon szolgál: a tanúk jelenlétében Jakab Rudolf ugyanabból az ezredből és Bárdos Pál Darócról41: hasonlóképp bizonyítják Dobovai Mátyás és Bollyki Márton urak, ugyanannak a tekintetes Borsod vármegyének rendes tisztviselői.” A német eredetű Berger Bertalan nem feltétlenül tudott rögtön beilleszkedni a falusi társadalomba, hiszen egy szolgálóval lépett frigyre. Tanúi között találjuk korábbi bajtársait, így Bárdos Pált, aki a császári seregben szolgált. Borovszky Samu munkájában említést tett a „Lénárddaróczy” Bárdos családról, amelyet III. Ferdinánd magyar király (1637-1657) 1647. június 9- én nemesített meg.42 A família egy része Bolyokra költözött át, és leszármazottaik ma is ott élnek. A 18-19. században a lakodalmakat általában a menyasszony lakóhelyén tartották.4! A feleknek tehát értesíteniük kellett azt a plébánost, ahol csecsemőkorukban megkeresztelték őket, hogy ugyanabba az anyakönyvbe vezesse be házasságkötésük adatait is.44 Említésre kerül a várkonyi harangozó és az iskolamester is: „1727. február 5. Conju[n]xi in matri[moni]um Joanne[m] Ostroziczki viduu[m] campanatore[m] Várkonyien[sem] cum Susanna Sinyawszky virg[ine] in Várkony famulante. P[rae]sentib[us] Casparo Antal, Martino Puskas ludi m[a]g[ist]ro caeterisq[ue].” (236. p.) - „Összekötöttem a házasságban Ostroziczki János özvegy várkonyi harangozót a Várkonyon szolgáló Sinyawszky Zsuzsanna hajadonnal. A jelenlévők: Antal Gáspár, Puskás Márton iskolamester és mások.” Egészen távoli vidékekről is érkeztek ide telepesek: „1728. június 27. Conjfunxi] in matri[moni]um Georgium Csizer juvenem ex Collonia oriundum cum Barbara Richter virgine Leutsoviae nata p[ro] tunc in Ozd famulantes: p[rae]sentib[us] et testimonium lit[t]eris suis perhibentib[us] Christiano Wurmb corporali Francisco Hauffstetter e compagnia ill[ustrissi]mi d[omi]ni comitis capitanei Venceslai Brainer et reliquis.” (238. p.) - „Összekötöttem a házasságban Csizer György ifjút, [aki] Kölnből származik Richter Barbara hajadonnal, aki lőcsei születésű és 41 Ma: Lénárddaróc. 42 Borovszky, 1909.223. p. 43 A témáról ld. részletesen: BÁRTH DÁNIEL: Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. Ford.: Gulyás Judit. Bp., 2005. 44 KÁLNICZKY, 1998.13. p.
