Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rada János: Etatizmus, liberalizmus és egyházkép a dualizmus kori egyházkritikai vitairatokban

Etarizmus, liberalizmus és egyházkép dualizmus kori egyházkritikai vitairatokban 51

befolyástól, valamint az attól való félelem, hogy idegen testet képeznek az államban. „Ki ne ismerné azon nagy kaszárnyákat, melyekből a pápai absolutismus őrseregei megszállva tartják hazánkat?” - tette fel a kérdést Toldy, majd arról írt, hogy a szerzetességre fokozottan igaz mindaz a rossz, amellyel egyébként a világi papságot is jellemezte. .Abban az örök harcban pedig, melyet az egyház még ma is folytat a felvilágosodás ellen, a szerzetesek Róma legkitartóbb, legfanatikusabb, legügyesebb előharcosai.” Toldy a rendek eltörlését később állami feladatként jegyezte.31 Akárcsak Simonyi, aki szerint az egyház, ha megkapná kívánt szabadságát, elárasztaná az országot barátokkal, apácákkal és jezsuitákkal. Arról is írt, hogy a szerzetesek, akiket az egyház mindig is távol akart tartani az állami törvények hatályától, feltétlen engedelmességet fogadnak a rendre külföldi generálisaiknak, amit egy állam sem tűrhet meg. A legtöbb támadás természetesen a jezsuitákat érte. Simonyi például a jezsuitákat a katolikus egyház igazi uraiként említette szövegében.32 33 34 Másutt a jezsuitizmus tulajdonképp az ultramontanizmus szinonimájaként szerepelt az egyházkritikai irodalomban. (Toldy például arról írt, hogy a fiatal papok jezsuitákként és ultramontánként lépnek ki a papi szemináriumokból.)33

Gyakran került az egyházkritika fókuszába a papi ágyasság, illetve a cölibátus is, amelynek eltörlését egyébként még a radikális papság is felvetette a katolikus autonómia körüli vitákban.34 Kóródy a papságot nemcsak ágyassággal, hanem a legsúlyosabb szexuális aberrációkkal is vádolta, amelyeket a cölibátus természetellenes mivoltával magyarázott. Szerinte a pápák célja a cölibátussal az volt, hogy a társadalomból kiszakított papságot „a pápai hatalom rabszolgájává” tegyék, és valóban - jegyezte meg később a szerző -, az intézmény „hatalmas emeltyűje lett a pápai s általában a papi hatalomnak”. Kóródy amellett érvelt, hogy a cölibátust, amely a társadalom feletti papi hatalom érdekeit szolgálja, az államnak el kell törölnie.35 Hasonlóképp írt Toldy is a „pápaság korlátlan tyrannismusát a papság felett” biztosító intézményről, amely a papokban „az embert s a hazafit” egyaránt elnyomta. „így lett a papságból szilárdan organisált hadserege Róma hatalmi törekvéseinek” - fogalmazott a szerző, aki szerint, mivel a cölibátus ellenkezik az állami érdekekkel, az államnak joga, sőt kötelessége is, hogy eltörölje azt.36 37 Simonyi írásában is megjelent az a gondolat, hogy a cölibátus elszakította a papságot a társadalom érdekeitől. ,A pap még hús volt a mi húsunkból, vér a mi vérünkből. Velünk ment a csatába és velünk együtt vett részt a haza és emberiség érdekeiben” - írta a kötelező papi nőtlenség előtti időkről a szerző, aki a cölibátus eltörlését szintén állami feladatként jegyezte.3?

,A hierarchia, dogmáival uralkodni kívánt az ész, a tudomány felett, megtámadta a polgári szabadságot a csalatkozhatlan tekintélyűnek hirdetett Syllabussal” - jegyezte Hatala Péter Az én hitvallásom című

3> Toldy, 1868.223-227. p.

32 Simonyi, 1874.16., 29., 44-45., 82-83., 144. p33 Toldy, 1868.23. p.

34 Török, 1941.43. p.

35 Kóródy, 1870/b. 18-20., 44., 48-49. p.

36 Toldy, 1868.200-206. p.

37 Simonyi, 1874.94., 144. p.