Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)

Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761—1774)

19

építettek.80 Nézetem szerint Erdélyben Bajtay püspök 1768-ban egy mozgó missziót tudott elindítani az erdélyi Miháltz István (neve Mihálcz, Mihálz, Mihález és Mihálec alakban is előfordul), a csehországi származású, a távol-keleti misszióban tevékenykedő és portugál fogságból éppen 1767- ben szabadult Johann Koffler (neve Kofler alakban is előfordul), a cseh provinciából Erdélybe küldött Matthias Schmidt és a szintén idegen Franz Weber részvételével.81 Bár a szakirodalom a három idegen jezsuitát a szebeni misszió illetékességi körébe helyezi, és adataink vannak Miháltz atya szebeni kapcsolataira is, a mozgó misszió hatalmas területet járt be. Csak így lehetséges ugyanis, hogy 1771 novemberében a Szebentől lehető legmesszebb eső Kapnikbánya vallási zavarait Koffler atya jelentette Bajtay püspöknek.82 Látásom szerint az erdélyi mozgó missziókban 1772-ben következett be lényeges változás, amikor Bernád Mihály atyát is Erdélybe küldték, hogy részt vegyen az erdélyi missziós munkálatokban.83 Az erdélyi mozgó misszió misszionáriusait ekkor kettéosztották. Miháltz atyát Bernád atya mellé az unitáriusok közé küldték misszióba. Nevezetes tettük volt 1772. november 30-án a sinfalvi unitárius templom elvétele.84 * Bernád és Miháltz atyák már a jezsuita rend feloszlatása előtt misszionáriusként Várfalva és Sinfalva plébániáit adminisztrálták azok filiáival együttes ahol is munkahelyén Bernád Mihály 1779-től valódi plébános lett.86 Mihálcz („Mihalcz”) atya érdekében Koffler atya mellett gróf Blümegen cseh- osztrák főkancellár, az erdélyi vallásügyek ekkori irányítója a jezsuita rend feloszlatása kapcsán szót emelt. Mint az irat kimondja, az atya buzgósága és épületes életvitele („durch seinen Eifer, und auferbaulichen Lebenswandel”) által sokat tett az igaz vallás terjesztéséért, különösen az ariánusok között.8? István pap, a sinfalvi plébániát egy ideig továbbvive, később visszatért Szebenbe, és ott az árvaház hitoktatója lett.88

Borié báró félelme 1767-1768 fordulóján Bajtay erőszakos javaslataitól nem volt alaptalan. Amikor ugyanis az erdélyi püspök azt javasolta, hogy a marosvásárhelyi reformátusok templomát vegyék el,

80 ÖStA. Alter Cultus 21 ex Februario 1761 innen Österreich folio 3r-22 v Protocollum Directorii in Publicis de dato 26. Jan. 1761 Die Kärntnerischen Religions Sachen.

81 Életrajzi adataikra ld.: György Lajos: Fejezetek Mártonfi József erdélyi püspök (1746-1815) életrajzából. Bp., 2009. (továbbiakban: GYÖRGY, 2009.) 91-97. p.; Adriányi, Gábor: Johann Koffler. In: Neue Deutsche biographie. Band 12. Berlin, 1979.; Babarczi Dóra: Magyar jezsuiták Brazíliában a 18. század közepén. Szeged, 2011. (Kézirat. PhD-disszertáció, Szegedi Egyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Modern kor Program. Online. SZTE Doktori Repozitórum: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1439/

82 MNL. OL. A108. (= Magyar Kancelláriai Levéltár. Ungarn und Siebenbürgen.) 20. cs. 4r. Gr. Blümegen 1771. december 3-i irata.

88 György, 2009.83. p.

A sinfalvi templom elfoglalása 1772. nov. 30-án. I-II. Közli: Benczédi Gergely. In: Keresztény Magvető, 1883.113-118. p; 37., 114. p.

85 Ld. pl.: Hofkammerarchiv. Jesuiten und Domänen Akten Ad Num 150 ex Jan 1774 Auersperg gubernátor 1774. január 7-i irata.

86 György, 2009.83., 93. p.

8z MNL. OL. B 2.1773/1623. Blümegen gróf 1773. okt. 20-i előterjesztése.

88 György, 2009.83., 93. p.