Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)
Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761—1774) 15 renoválásához, valamint javasolták egy plébános állítását Bálványosváralján. Bajtay beküldött jelentésében alázatos hangú védekezésre kényszerült késedelmessége miatt. A Breuner oberste Justizstelle elnök, erdélyi megbízott kancellár és vallásügyi elnökön keresztül hozzá intézett leiratban bocsánatkérését Mária Terézia azon bizalom birtokában fogadta el, hogy a jövőben jobban fog igyekezni mindazon legfelsőbb parancsok és főleg azok érvényesítésére, melyek Isten dicsőségét és a katolikus vallás további felemelését és kiterjedését („zu mehrerer Erhebung, und Erweiterung der catholischen Religion”) szolgálják. Ezeknek végrehajtását pedig püspöki kötelezettségeinél fogva is („nach seiner bischöflichen Obliegenheit”) haladéktalanul el kell érnie. Ettől függetlenül pedig érvényben kellett maradnia annak a január 13-i rendelkezésnek, miszerint ezen egész ügykör kezelését a katolikus vallásügyi bizottságnak kell átvennie, melynek a püspök is tagja.59 Bajtay püspök megsürgetése után az év végére előrelépés történt a katolikus vallás tekintélyének hatalmi biztosítása terén. Az 1768. december 1-jei uralkodói döntés értelmében a katolikusok ellen elkövetett becsmérlő támadások jogi fóruma a Gubernium lett. 1768-ban Udvarhelyszék Karácsonyfalva községében viszont tettleg is megtámadták a katolikus körmenetet. Az egyébként békés unitáriusok ez esetben attól féltek, hogy ez a vallási esemény egy missziós, templomfoglaló célú vonulássá alakul át. A körmenet szétveréséről a királynő csak 1771 decemberében szerzett tudomást, amiért szemrehányásokat tett a Guberniumnak és a bűnösök szigorú megbüntetését követelte.50 Az esetet feltáró Miskolczy István figyelmét ugyanakkor elkerülte egy tény. A döntés valóban neheztelést fejez ki amiatt, hogy az 1768. december í-jei döntés értelmében a nyomozás során felderített [unitárius] vezéregyéniségeket („die ausfindig gemachten Rädelsführer”) nem tartóztatták le azonnal, és nem fogták a megfelelő bíróság, vagyis a Gubernium előtt bűnügyi perbe őket. A hivatkozott uralkodói rendelkezés viszont amiatt is komolyan megrótta a főkormányszéket, hogy egy évek óta botrányos tett úgy maradhatott büntetés nélkül, hogy közben figyelmen kívül hagyták azt az 1769. január 27-i legfelsőbb döntést, amely az ügy pontosabb kidolgozására adott parancsot. A hivatkozott rendelkezés a nem katolikus nyomdatermékekre vonatkozó cenzúra megszigorítása volt a katolikus hit kigúnyolásának tilalmával. Bár az ügy akkor a református Heidelbergi káté katolikusellenes kijelentései miatt pattant ki,61 Mária Terézia általában véve megtiltotta a katolikus tanoknak mint az uralkodó vallásának nyilvános szidalmazását vagy megsértését. Nem véletlenül sérelmezték a reformátusok 1773-ban, hogy hittételeiket már a szószéken sem védhetik, mert a katolikus 5« HHStA. StRP. 68/1768 Curr. Vortrag der Commission in Transylvanicis vom 13. Januar[ii] 1768. Herrn B[aron] von Stupan den 19. Januarfii] um 1 Uhr Mittags [in die Circulation gegeben] vide 2864 de Ao 1767 (exp. den 26. Jan.) Die Veranstaltung des siebenbürgischen Bischöfen Baron Baitay wegen Errichtung 6 neuer Pfarren und 6 Schulen in dem Udvarhelyer und Aranyos Stuhl, dann der Reparation der catholischen Kirchen zu Szitás-Keresztúr. Ingleichen wegen Anstellung eines Pfarrers zu Belványos Verollya (sic!) betr. 60 Miskolczy, 1914.53. p. 61 Trócsányi, 1986.1034. p.
